ÁLLAMFORMA:	köztársaság
FŐVÁROS:	Zágráb
TERÜLET:	56.542 km²
NÉPESSÉG:	4.491.543 fő
HIVATALOS NYELV:	horvát
PÉNZNEM:	horvát kuna
GÉPKOCSIJELZÉS:	HR
IDŐZÓNA:	CET (UTC+1)

[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Kellemes mediterrán éghajlat, gyönyörű leanderbokrok, kristálytiszta tenger, fürdésre csábító kavicsos öblök, többszáz éves templomok, hangulatos, szűk sikátorok, barátságos vendéglátók, roston sült halak, jóféle vörösborok – Horvátország ezzel és emellett még számos programmal is várja látogatóit. A tenger, a napfény, az ókori romok és a történelmi városkák rengetegét nehéz lenne felsorolni. Horvátország nekünk, magyaroknak, turisztikailag és gazdaságilag egyaránt fontos. Hosszú, változatos és csodaszép tengerpartja van. Szép számmal akadnak látnivalók, történelmi emlékek, melyek néha számunkra is nagyon ismerősek.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Nemzeti parkok

A nyolc horvátországi nemzeti park közül hét a tengerparton, vagy annak közvetlen közelében fekszik, a nyolcadik Plitvicei-tavak Nemzeti Park pedig a parttól körülbelül 200 km-re található. Az Isztriai-félsziget nyugati partjainál fekvő Brijuni-szigetcsoportot 2 nagyobb és 12 kisebb sziget alkotja, a másik szigetekből álló nemzeti park – a Kornati – pedig a mediterrán térség legtagoltabb szigetcsoportja. A Mljet-szigeti nemzeti park különlegességét a rajta található Nagy- és Kis-tó (Veliko- és Malo jezero) jelenti. Az Észak-Velebit, a Paklenica és a Risnjak nemzeti parkok elsősorban a hegymászók, a barlangászok és a botanikusok paradicsomának számítanak, a Krka Nemzeti Park pedig a legszebb horvátországi karsztvidéki folyó mentén található.

[LAP TETEJÉRE]

A Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban a szárazföldi és a tengermelléki éghajlat találkozása miatt a nyarak mindig kellemesen melegek, télen pedig rendszeresen sok hó hullik, de a zöld tavasz és a különböző színekben pompázó ősz is rengeteg látogatót vonz. Ennek köszönhetően a Plitvicei-tavakat mind a négy évszakban érdemes felkeresni, mert mindig úgy fogják érezni, hogy most járnak itt először. A 16 egymással összeköttetésben lévő, kékeszöld színű tó egyedülálló természeti csodának számít. A látványos vízesésekkel összekötött tavakat a látogatók a hidakról és gyalogösvényekről, vagy a sétahajókról tekinthetik meg. A nemzeti park egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a tavak kristálytiszta vize, amelynek köszönhetően akár 8 méter mélyre is leláthatunk.

[LAP TETEJÉRE]

Kornati

A több mint 140 kisebb-nagyobb lakatlan szigetből és sziklazátonyból álló Kornati Nemzeti Park a mediterrán térség legtagoltabb szigetcsoportja, amely elsősorban a vitorlázók, a modernkori Robinsonok és a búvárok paradicsoma. Első pillantásra könnyen zavarba ejtő lehet a fehér karsztvidék és a nagy kékség ellentéte, de ha jobban megismerkednek ezzel a természeti csodával, Önök is belátják majd, hogy ezek tökéletesen egészítik ki egymást. A nemzeti park legismertebb természeti látványosságai az úgynevezett „kornati koronák”, amelyek a nyílt tenger felé néző függőleges fehér sziklafalakról kapták nevüket. A koronák gyönyörű bizonyítékai az őket évmilliók folyamán formáló geológiai folyamatoknak. Bizonyára érdekli Önöket a szigetek egykori lakosainak történelmi hagyatéka. Tekintsék meg a Kornati legrégebbi emlékének számító illír épületek maradványait, melyek a Kornat és Žut szigetek dombjain találhatóak. A bizánci korban, feltehetőleg a VI. században épült a Tureta erőd a Kornat-szigeten, amelynek legfontosabb szerepe az volt, hogy védte az erre haladó hajókat az abban az időben nem éppen biztonságos Adriai-tengeren. Érdemes megtekinteni a Lavsában található egykori sólepárló üzemet, vagy a Vela Panitula szigetecskén a XVI. században épült velencei kastélyt is.

[LAP TETEJÉRE]

Brijuni

Az Isztriai-félsziget nyugati partjainál fekvő Brijuni-szigetcsoportot 2 nagyobb és 12 kisebb szigetalkotja, amelyeken már az ókortól kezdve a leggazdagabb és legbefolyásosabb emberek nyaraltak. Az Adriai-tenger más tájaihoz hasonlóan, a Brijuni-szigetcsoport is a természeti szépségek és a kulturális örökség tökéletes harmóniáját sugározza. A szigetcsoport különleges adottságait már az őskorban felfedezték. Ennek bizonyítéka az a több száz itteni régészeti lelőhely, illetve történelmi és kulturális műemlék, amelyek közül a legrégebbiek a neolitikumból származnak. A Brijuni Nemzeti Park méltán lehet büszke a türkizkék tenger és a szigetek zöld növényzetének pompás harmóniájára, a kulturális műemlékek pedig mindmáig megőrizték a letűnt korok dicsőségét. A gyönyörű fehér isztriai mészkő gyöngysorként veszi körbe a szigeteket és a strandokat, és így még jobban kiemeli azok szépségét.

[LAP TETEJÉRE]

Mljet

Az Adriai-tenger legzöldebb szigetének számító Mljet és a rajta található nemzeti park Dubrovniktól délnyugatra fekszik, különlegességét pedig az itteni Nagy- és Kis-tó (Veliko- és Malo jezero), illetve az egyedülálló mediterrán magyaltölgy erdők jelentik. A nemzeti parkká nyilvánítás legfőbb oka a rendkívül tagolt tengerpart, a buja növényzet, illetve az itt található sűrű erdők. Mljet déli része felöl a tenger szinte láthatatlanul hatol be a szigetbe, és hozza létre a Nagy-tavat, amelyet egy szűk szoros köt össze a Kis-tóval. Annak ellenére, hogy sósvizűek, igazi tó benyomását keltik. A tavakban rengeteg kagyló található (fekete- és sonkakagyló, Noé bárkája, osztriga), az itt élő plankton pedig már számtalan tudományos kutatás témája volt. Fürödhetnek a nyílt tenger szikláin, vagy a Nagy-tó sós vizében, de ha tavasszal vagy ősszel látogatnak ide, válasszák a Kis-tavat mert annak hőmérséklete mindig néhány fokkal melegebb. A sziget fenyőerdei hosszú sétákra csábítanak, melyek során még a szigetet a kígyóktól védelmező mongúzokkal is találkozhatnak.

[LAP TETEJÉRE]

Krka

Ez a Nemzeti Park a legszebb karsztvidéki folyóként számon tartott Krka mentén található. A Krka-folyó igazi természeti csodának számít, hiszen útban a tenger felé számtalan látványos tavat, vízesést és zúgót formál. A legtekintélyesebb és leglátogatottabb vízesések a Skradini-zúgó (Skradinski buk) és Roški-zuhatag (Roški slap). Jó megközelíthetősége miatt a Roški-zuhatag egész évben látogatható. A vízesést követően a Krka-folyó a hosszúkás Visovac-tóban (Visovačko jezero) folytatódik. A tó közepén fekvő Visovac-szigeten – amelyről egyébként a tó is kapta a nevét – található templom és ferences rendi kolostor különleges titokzatosságot kölcsönöz a tájnak. A sziget első lakósai a XII. században itt letelepült Ágoston-rendi remeték voltak, ők építették a templomot és a kolostort. Az Európa egyik legszebb vízesésének számító Skradini-zúgó megtekintését a körülötte található hidak és ösvények teszik lehetővé.

[LAP TETEJÉRE]

Risnjak

A Gorski kotarban található Risnjak Nemzeti Park, az egyébként ritka és védett macskaféléről, de azerrefelé mégis gyakori hiúzról kapta nevét (ris horvátul hiúzt jelent). A növények közül pedig a szintén szigorúan védett havasi gyopárt érdemes megemlíteni. A nemzeti park tanösvényein sétálva további növény- és állatfajokkal is megismerkedhetnek, közben pedig feltöltődhetnek a friss hegyi levegővel. A Risnjak Nemzeti Park vonzó terep a hegymászóknak, barlangászoknak és biológusoknak, de az „amatőr természetbúvárok” számára is rengeteg érdekességet tartalmaz. A tanösvények úgy lettek kialakítva, hogy egyszerű és szórakoztató módon ismertetik meg a látogatókat a nemzeti park természeti szépségeivel. A nemzeti parkban tett séta után ismerkedjenek meg a környező erdők élővilágával is, ahol a friss hegyi levegő mellett a fenyőerdő kellemes illata is várja Önöket.

[LAP TETEJÉRE]

Paklenica

A Velebit-hegységben található Paklenica Nemzeti Park két kanyonból, a Nagy- és Kis-Paklenicaból (Velika és Mala Paklenica) áll. A Velebit-hegység természeti értékekben és szépségekben egyik leggazdagabb része méltán népszerű a hegymászók körében. A Nagy-Paklenica szorosban található a legmagasabb sziklafal az „Anica kuk”, amely igazi kihívást jelent a sziklamászók számára, de a nemzeti park területén további több mint 400 mászóhely van, így bárki megtalálhatja a tudásának és felkészültségének legmegfelelőbbet. A Paklenica Nemzeti Parkban számtalan igazán ritka állat is otthonra lelt. Feltétlenül érdemes megemlíteni az egyik legszigorúbban védett madárfajt, a fakókeselyűt, de élnek itt medvék, vaddisznók, vadmacskák, hiúzok, továbbá rengeteg különböző lepkefaj. A szikla- és hegymászás, illetve a gyönyörű természet és a gazdag élővilág kombinációja minden látogatót lenyűgöz.

[LAP TETEJÉRE]

Észak-Velebit

Az Észak-Velebit Nemzeti Park természetesen a Horvátország kontinentális és tengerparti részeit elválasztó Velebit-hegységben található. Népszerű a hegymászók, barlangászok és a természet szerelmeseinek körében. A tapasztalt hegymászók igazi gyöngyszemként tekintenek rá. A nemzeti parkban számtalan kijelölt túraútvonal található. Közülük a legismertebb a „Premužićeva staza”, amely az Észak-Velebit legszebb és legérdekesebb részein vezet keresztül. A hegycsúcsokról káprázatos kilátás nyílik az Adriai-tengerre és a környező szigetekre. Korábban sűrűbben lakott területnek számított ez a táj, amit a számtalan pásztorkunyhó maradványa is bizonyít. A Velebit-hegység tenger felöli oldalán található az itteni tengerpart legszebb része a Zavratnica, ami nem más mint egy elárasztott völgy.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tájvédelmi körzetek

Horvátországban ma 10 tájvédelmi körzet található, ezek közül 5 a tengerparton fekszik. A Makarskai riviéra felett magasodó Biokovo-hegyen található tájvédelmi körzet elsősorban a botanikusokat, kerékpárosokat és hegymászókat vonzza. A Kornati Nemzeti Park bejáratánál fekvő Telašćica Tájvédelmi Körzet legismertebb látványossága az öböl partján magasodó függőleges sziklafal, amelynek tetején egy nagy sósvizű tavat találunk. A Zadari riviéra közvetlen közelében található Velebit Tájvédelmi Körzet elsősorban a barlangászok és az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek körében népszerű. Zadar közelében fekszik Horvátország legnagyobb tava, a Vrana-tó (Vransko jezero). Az Opatija felett magasodó Učka-hegyen található tájvédelmi körzet leginkább különleges éghajlatáról és gyógyító hatásáról ismert.

[LAP TETEJÉRE]

Kopački rit

A Dráva torkolata és a szerb határ közvetlen közelében található tájvédelmi körzet Európa egyik legfontosabb, legnagyobb és leglátványosabb mocsaras élőhelye. A Duna mentén fekvő számtalan tó és holtág alkotja. A Kopácsi-rét egyik része szigorúan védett zoológiai rezervátumnak számít. Több mint 260 különböző madárfaj fészkel errefelé, számtalan madárfaj pedig a hosszú vándorlás során pihen meg itt egy időre. A vízben több mint 40 halfaj honos, a szárazföldön pedig különféle emlősök élnek (szarvas, őz, vaddisznó, vadmacska, nyuszt, nyest, hermelin, vidra stb.). A Kopácsi-rét megtekintése panoráma hajóval, csónakokkal, lovaskocsival vagy gyalog lehetséges. Vannak szolgáltatások, amelyek keretében lehetőség van állatok, különösen madarak fotózására és filmezésére. A Kopácsi-rét kevésbé védett részén engedélyezett a vadászat és a horgászat.

[LAP TETEJÉRE]

Papuk

A Požega közelében, a Požega-medence északi és északnyugati határán található Papuk, Szlavónia legmagasabb hegysége. A tájvédelmi körzet legfőbb vonzereje a gyönyörű erdőségekben rejlik. Számtalan olyan látnivaló van itt, melyeket vétek lenne kihagyni, pl. geológiai különlegességek, botanikai érdekességek, történelmi műemlékek és régészeti lelőhelyek. A Papuk Tájvédelmi Körzet egész évben látogatható. A számtalan lehetőséget kínáló terület tökéletes helyszín az aktív kikapcsolódásra vágyok részére (hegyikerékpározás, hegymászás, illetve túrázás). A hegymászásra itt korra való tekintet nélkül mindenkinek lehetősége van, hiszen Papuk legmagasabb csúcsai nem érik el az 1000 métert. Nyáron a Velika mellett található „Toplice” termálfürdő várja a látogatókat, a téli sportok szerelmeseinek pedig a „Nevoljaš” síközpont áll a rendelkezésére.

[LAP TETEJÉRE]

Medvednica

A Zágráb közvetlen közelében található Medvednica-hegy legmagasabb csúcsa a Sljeme. Kevés európai főváros közelében található hasonló tájvédelmi körzet. A Medvednica lábához autóval, villamossal vagy busszal juthatunk el, a hegy tetejét pedig gyalog vagy kabinos felvonóval érhetjük el. A Medvednica szépen megőrzött erdei a zágrábiak legnépszerűbb kirándulóhelyének számítanak. Az erdei séták mellett, a hegység az itt található számtalan barlang miatt is vonzó, ezek közül feltétlenül meg kell említenünk a Veternica-barlangot, amely Horvátország egyik legnagyobb ilyen képződményének számít. A középkori Medvedgrad várban található a Haza Oltára, amely a Horvátország függetlenségéért életüket feláldozó hősöknek állít méltó emléket. A téli hónapokban átlagosan 100 napig borítja hótakaró a tájat. Tavasszal és nyáron lényegesen többet süt itt a nap mint Zágrábban vagy Zagorjéban, ezért ilyenkor a legnépszerűbb a látogatók körében.

[LAP TETEJÉRE]

Lonjsko polje

A Sisaktól 30 km-re található Lonjsko polje (Lónyamező) a Száva-folyó és Moslavina-hegy között terül el. Nemcsak Horvátország, de a Duna vízgyűjtőterületének legnagyobb mocsaras élőhelyének számít. Leginkább gazdag növény- és állatvilágáról híres, de rendkívül érdekes az itteni faházak architektúrája, amelyek szépségük, kitűnő állapotuk és nagy számuk miatt az építészeti örökség fontos részét képezik. A tájvédelmi körzet bizonyos részei – mint pl. a Krapje Đol madártani rezervátum – szigorúbb védelmet élveznek. A mocsaras rétek, illetve a kőris-, fűzfa- és nyárfaerdők fontos fészkelőhelyet jelentenek, míg az ártéri tölgyerdők számtalan ritka európai állatfajnak biztosítanak élőhelyet (rétisas, kígyászölyv, szürke gém, kis kócsag, fekete gólya stb.). Ezen az ártéri területen, ahol a magas vízállás gyakran fél évig is megmarad, található a pontyok egyik legnagyobb európai ívóhelye.

[LAP TETEJÉRE]

Žumberak

A Žumberak-hegység déli részének dombos vidékét 1999-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A Zágrábtól mindössze 30 km-re található terület az egykor itt álló városról, Žumberakról kapta a nevét (a város 1793-ban leéget). A védett területhez a Žumberak- és a Samobor-hegység bizonyos részei tartoznak. A táj az itt található számtalan barlang, üreg és pataknyelő miatt igazi karsztvidéknek számít, a növényzetet pedig leginkább bükk- és gesztenyefák alkotják. A területen rengeteg bővizű forrás található. A régészeti ásatások azt mutatják, hogy a terület már a kőkorszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. A legrégibb máig fennmaradt épület a XIII. századból származik. A tájvédelmi körzet növény- és állatvilágát rendkívüli fajgazdaság jellemzi, így még olyan nagyragadozók is előfordulnak, mint a barnamedve vagy a farkas. A madarak közül érdemes megemlíteni a héját, amelyről a közeli Jastrebarsko kapta a nevét (jastreb horvátul héját jelent).

[LAP TETEJÉRE]

Učka

Az Isztriai-félsziget keleti részén található 160 km2 területű Učka Tájvédelmi Körzet, az Učka- és a Ćićarija-hegyet foglalja magába. Az Učka-hegy legmagasabb pontjának számító Vojak-csúcson található torony, kilátóként és ajándékboltként is üzemel. A toronyból igazán lélegzetelállító kilátás nyílik a Krk, Lošinj és Cres szigetekre, a Gorski kotara, illetve az Isztriai-félszigetre. A tájvédelmi körzetben számtalan ritka növény- és állatfaj él, ezek közül is kiemelkedő értéket képvisel az učkai harangvirág és az itt fészkelő fakókeselyű. Feltétlenül érdemes megemlíteni a több száz éves szelídgesztenye- és bükkfaerdőket, illetve a különféle gyógynövényeket. A kalandvágyó látogatókat számtalan lehetőség várja, több hegyikerákpár útvonal és sziklamászó hely (a legnépszerűbb a Vela Draga) várja őket, de a sárkányrepülés, a gyalogtúrázás vagy a lovaglás szerelmesei sem fognak csalódni.

[LAP TETEJÉRE]

Telašćica

A Kornati Nemzeti Park bejáratánál található Telašćica Tájvédelmi Körzet egy szűk öbölben fekszik. Az itt emelkedő több mint 100 méter magas sziklafal tetején egy nagy sósvizű tó található. A terület 1988-ig a Kornati Nemzeti Parkhoz tartozott. A Dugi otok délkeleti partja mentén található Telašćica, melynek legmagasabb pontja a Grpašćak, illetve a Mir sósvizű tó ma már különálló tájvédelmi körzetnek számít. A Telašćica egyébként az Adriai-tenger egyik legszebb és legnagyobb öble. Az időjárási viszontagságok ellen kiválóan védett öböl a hajósok és vitorlázók körében is népszerű. Az öböl északkeleti része teljesen csupasz, míg a délnyugati part mentén sűrű fenyőerdő, illetve olaj- és fügefa ligetek találhatóak. Érdekes természeti jelenség a Mir-tó vízállásának változása, amely bizonyos késéssel követi a tengeri dagályt és apályt. A táj már az ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a kőkorszakból, illetve a későbbi korokból származó régészeti leletek (a Sali melletti település maradványai, a római korból származó emlékek Mala Proversában, vagy koraromán stílusú templom Dugopoljéban). Az állat- és növényvilág szintén rendkívül gazdag. A tengerben a több mint 250 növény- és 300 állatfaj él, melyek közül a szivacsok és a ritka vörös korallok a leglátványosabbak.

[LAP TETEJÉRE]

Vrana-tó

Horvátország legnagyobb természetes tava a Vrana-tó különleges természeti jelenségnek számít. Biograd közelében, két történelmi jelentőségű város – Zadar és Šibenik – között fekszik. A tavat és annak környékét 1999-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A tó eredetileg egy megsüllyedt karsztmező, amelyet néhány kisebb vízforrás táplál. A tó számtalan érdekességet tartogat. A tájvédelmi körzet egy része már 1983-tól madártani rezervátumnak számít, a tó egész környéke pedig az Európai Unió kritériumai alapján Fontos Madárlelőhellyé (Important Bird Area - IBA) lett nyilvánítva. A Vrana-tó elsősorban természeti értékei miatt került a figyelem központjába. A „Crkvine” nevű régészeti lelőhely bizonyítja, hogy már az ókori rómaiak is foglalkoztak itt mezőgazdasággal. A rómaiak által épített vízvezeték feliratai is azt tanúsítják, hogy a Római Birodalom idején fontos gazdasági szerepe volt ennek a területnek. Az innen egészen Zadarig vezető vízvezeték nemcsak a város vízellátására, hanem a környező mezőgazdasági területek öntözésére is szolgált.

[LAP TETEJÉRE]

Biokovo

A Biokovo Tájvédelmi Körzet a Makarskai-riviéra felett magasodó Biokovo-hegyen található. A karsztvidék számtalan természeti értékkel rendelkezik, ilyenek például a barlangok és sziklaüregek, vagy a bükkfaerdők. A sziklaüregek közül némelyik olyan mély, hogy még a legnagyobb nyári forróság idején is megmarad bennük a hó és a jég, ezért korábban élelmiszerek tárolására használták őket. Feltétlenül érdemes megtekinteni a Kotiština település felett található botanikus kertet, a Vošac és Sv. Jure hegycsúcsokra pedig akár autóval is feljuthatunk. Az aktív pihenés szerelmeseit a kerékpározás, hegymászás, lovaglás és más sportolási lehetőségek várják, a legbátrabbak pedig a siklóernyőzést is kipróbálhatják. A Biokovo-hegy legmagasabb pontjának számító Sv. Jure csúcsra, minden év júliusának utolsó szombatján zarándoklatot tartanak. Magáról a csúcsról gyönyörű kilátás nyílik Makarskai-riviérára és a közép-dalmáciai szigetekre, tiszta időjárás esetén pedig egészen az olaszországi Appenninekig is ellátni.

[LAP TETEJÉRE]

Velebit

Számtalan olyan természeti érték található itt, melyek miatt ezt a térséget védetté nyilvánították: furcsa sziklák, kanyonok, mély sziklaüregek, barlangok és rengeteg endemikus állat- és növényfaj. A Velebit-hegységet egyébként a két itt található nemzeti park miatt „a nemzeti parkok parkjának” is nevezik. 1978-tól az UNESCO bioszféra rezervátum hálózatának a tagja. A Velebit-hegység területén különféle endemikus állat- és növényfajok élőhelyeit találjuk. Az itt található számtalan barlang közül a Gračac közelében fekvő Cerovačke Spilje, illetve a Starigrad melletti Paklenica-barlang a legismertebbek. A történelmi korokból fennmaradt emlékek – pásztorkunyhók, vallási épületek, kulturális műemlékek – a terület egykori jelentőségét bizonyítják. Ezek a tárgyak az egykor itt élő emberek hétköznapjaiba engednek bepillantást. A Velebit-hegység területén több túraútvonal is található, melyek közül a „Premužićeva staza” a legismertebb. A hegycsúcsokról gyönyörű kilátás nyílik az Adriai-tengerre és a környező szigetekre. A szabadidő aktív eltöltését a raftingolás (a Zrmanja-folyón), a hegymászás és a sporthorgászat teszi lehetővé.

[LAP TETEJÉRE]

Lastovo

A Lastovo-sziget 2006-ban lett tájvédelmi körzet. A zöld szigetet több kisebb sziget veszi körbe (Priježba, Mrčara, Vlasnik, Bratin, Kopište és Sušac), keleti irányban pedig a Lastovnjaci szigetcsoport található. Az itt fekvő Saplun-sziget elsősorban homokos öbleiről híres. A Sušac-sziget Lastovo környékének legnagyobb szigete. Érdekességnek számít, hogy a helyi világítótorony személyzetén, illetve az egyetlen pásztoron, aki 300 birkára és 50 kecskére ügyel, senki sem lakik a szigeten. Lastovo tökéletes helyszín a természet szerelmesei, a vitorlázók és hagyományos horvát konyha kedvelői számára (Lastovo többek között kitűnő borairól és az itt fogott homárról híres). A tenger felöl és a szárazföldön is érdemes körbejárni, de a környező tengervilág is sok érdekességet rejteget. A szigeten különösen az augusztus elején tartott „Lastovo a zene szigete” című fesztivál idején mozgalmas az élet.

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Dubrovnik

A Horvátország legdélebbi csücskében található város gyönyörű házacskáival, és kristálytiszta tengerével talán Horvátország leggyönyörűbb városa, és a világ egyik legszebb üdülőhelye. Dubrovnik, mely várost az Adria gyöngyének is nevezik, a horvát nyelv, és irodalom központja, számos híres író szülőhelye. George Bernard Shaw egyszerűen így fogalmaz: "Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba". E földi paradicsomot több pokoli katasztrófa is érte. Egy 1667-es földrengés, és a délszláv háború is komoly károkat okozott a városban, de a földrengés után a teljesen lerombolt várost újjáépítették, és szerencsére a háború pusztításainak nyomát is eltüntették mára. Legutóbb pedig 2007. augusztusában, egy súlyos erdőtűz veszélyeztette az óvárost, de a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhetően csupán Dubrovnik peremkerületeiben okozott jelentős károkat, ahol több nyaralóház is leégett. Dubrovnikot a 7. században, Ragusa néven alapították, ekkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, majd a Magyar Királyság, Velence, Franciaország, Jugoszlávia fennhatósága alá került. A horvát függetlenség kivívása óta Horvátország része.

1950 óta minden évben júliusban és augusztusban (2008-ban július 10.-augusztus 25.-ig) rendezik a Dubrovniki Nyári Fesztivált. Színházi-, folkról-, és táncelőadások, (főleg komolyzenei) koncertek, balettek, operák, szórakoztatják az itt nyaralókat. A Dubrovniki Nyári Fesztivált Horvátország legjobb, és legreprezentatívabb nyári kulturális fesztiváljának tartják. A fesztivál számos előadását hangulatos helyszíneken, pl. a Bokar-erődben, vagy a Minceta-erődben tartják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Split

A 221 000 lakosú Split Horvátország második legfontosabb városa, a horvát tengerpart legnagyobb városa, valamint közép-Dalmácia szíve, igazgatási és gazdasági központja. Split egyike Horvátország legnagyobb demográfiai növekedési arányt produkáló városainak. A Split-öböl partjait is magába foglaló félszigeten és az azt övező dombokon elterülő várost északról a 780 m magas Kozjak, keletről az 1330 métert is elérő Mosor-hegy védelmezi. A mediterrán klímájú Split Európa egyik legnaposabb helye. Naponta átlagosan 7 órát süt a nap, de ez a szám július folyamán elérheti a 12 órát is. A meleg tengeri áramlatoknak köszönhetően a fürdőszezon májustól szeptemberig tart. Az 1700 éves tradícióval büszkélkedő város éghajlatának, csodás partvidékének és római kori műemlékeinek köszönhetően a horvátországi nyaralóhelyek között kitüntetett figyelmet érdemel. Split, nagy városként, az éjszakai életbe magukat aktívan belevetni akaró fiataloknak, és idősebbeknek sem fog csalódást okozni.

[LAP TETEJÉRE]

Pula

A több, mint 3000 éves, 62 ezres lakossággal, és két hivatalos nyelvvel (olasz és horvát) is rendelkező Pula Isztria fővárosa, és legnagyobb városa. Kellemes klímájáról, és romlatlan természeti környezetéről ismert. Már Kr. e. a 10. században is lakták, az illírek. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt. Pula, a régió többi városához hasonlóan kellemes klímájáról, romlatlan természeti szépségeiről, és szelíd, türkízkék tengeréről ismert. Strandjai még adriai viszonylatban is rendkívül tiszták, és jól felszereltek. Pula ezenfelül gazdag történelmi örökségekkel rendelkezik, pl. egy teljes valójában pompázó római amfiteátrummal, és egyedülállóan sok, jó állapotban megmaradt római építménnyel, melyek egyedivé teszik a számos horvátországi üdülőhely között. E tényezők világszerte ismert, népszerű turistacélponttá tették e gyönyörű várost, és a legtöbben többször is visszalátogatnak ide. A turizmus mellett a borászat, a halászat, és a hajóépítés is régi hagyományokkal rendelkezik itt.

[LAP TETEJÉRE]

Zágráb

Horvátország fővárosának, és legnagyobb városának kb. 800 ezer lakosa van. Alapítása egy magyar király, Szent László nevéhez kötődik, aki 1093-ban alapította meg a zágrábi püspökséget. A számos magyar vonatkozás közül még egy: 1300-ban itt koronázták meg Károly Róbertet. Zágráb 1918-ban lett a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része, majd Horvátország 1991-es megalakulása óta az ország fővárosa. Annak ellenére, ha a magyar nyaralók, ha Horvátországba mennek, általában a tengerpartot választják, a kedves, mediterrán főváros, Zágráb is számos nevezetességet kínál. A horvát főváros gyakorlatilag két város egyben: az alsóvárosban széles sugárutakat, hatalmas tereket, és szecessziós épületeket találunk. A felsővárosnak pedig meghitt, középkori hangulata van. Zágráb, kedvező fekvésének köszönhetően (Közép-Európát az Adriával összekötő útvonalak csomópontjában található) kereskedelmi, és ipari központnak számít. Kevés főváros van a világon, amely ilyen barátságosnak, lakhatónak, és emberi léptékűnek számít. Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének vezetője szerint Zágráb különböző részei Budára, Szegedre, és Prágára emlékeztetnek, így a magyar turisták számára is igen ismerős, és szerethető város, mediterrán hatással fűszerezve. A magyar történelem számos emléke is felfedezhető itt, ez pedig még ismertebbé, otthonosabbá teszi a magyarok számára. Zágrábtól innen mindössze fél órás úttal síparadicsomot (Mount Sljeme) lehet találni, amely szintén kevés európai fővárosról mondható el.

[LAP TETEJÉRE]

Hvar sziget

Évi 2715 órás, napi átlag 7,7 órás napsütéses órájával Hvar az Adria legnaposabb szigete. Természeti szépségei mellett történelme is jelentős: itt találhatók a velencei építészet egyik legjobban megmaradt példái, és Horvátország legidősebb, és egész Európa egyik legrégibb települése (Stari Grad). Horvátország egyik legszebb, és legromantikusabb szigetét, Dalmácia királynőjét mindig érdemes felkeresni. Hvar megszámlálhatatlanul sok természeti, és építészeti szépséget, csodás öblöt, és tengerpartot, szórakozási, és kulturális lehetőséget, és gasztronómiai élményt kínál, a legnemesebb horvát borokkal.

[LAP TETEJÉRE]

Makarskai riviéra

A makarskai riviérán, központján, Makarskán kívül még számos kisebb, festői, csodálatos tengerparttal rendelkező település található, amelyekből a legszebbeket, legérdekesebbeket az alábbiakban bemutatjuk. Sok település általában a családi nyaralásoknak kedveznek, ugyanis rendkívül csendesek, és nyugodtak, a tengervíz általában minden településen lassan mélyül. Azonban akik zajosabb, bulisabb nyaralásra vágynak, azok is megtalálhatják számításukat pl. Makarska városában, és Baska Vodában, és egyébként is vétek lenne kihagynia 1-2 település megtekintését a makarskai riviérán, hiszen itt Horvátország, sőt, több felmérés szerint (pl. Forbes magazin), Európa legszebb strandjai találhatóak, amelyek számos hírességet is idecsábítanak évről évre. A tenger élvezetét a riviérán a Biokovo-hegy közelsége, szépsége, és a hegynek köszönhető igen friss levegő még jobbá teszi. Ezen felül a Biokovo fantasztikus túrákra is csábít.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

2006. január 1-től kötelező minden, Horvátországba belépő autóban, gépjárművenként legalább egy sárga-sárgászöld fényvisszaverő mellény megléte.
A magyarországinál sűrűbb és szigorúbb közúti ellenőrzésekkel kell számolni. (A rendőrség fokozott közúti ellenőrzést tart, különösen az idegenforgalmi szezonban és főleg a hétvégeken. Az ellenőrzés az előírt sebesség (radaros sebességmérés) és a követési távolság betartására, a zöldkártya érvényességére, a gépkocsi tartozékok meglétére és az alkoholos befolyás alatt álló gépkocsivezetők kiszűrésére irányul). Nem vonnak maguk után szabálysértési eljárást, hanem helyszíni bírság (300, 400, 500 kuna) kifizetésével rendezhetők a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető kisebb, szabálysértések.

KRESZ, büntetési tételek:

2000-től 5000 HRK közötti pénzbírságot fizet az a vezető, aki gépjárművével nem a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedik. A járművezető köteles a megengedett, illetve az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedni; a szabálysértés 500 HRK pénzbírsággal jár. A vezetés módját nem változtathatja meg a sebesség hirtelen csökkentésével; a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár. Lakott területen, ha azt közúti jelzőtáblák másként nem jelzik, a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h. 5000-15.000 HRK pénzbírsággal, vagy 60 napos elzárással büntethető az a gépjárművezető, aki lakott területen a megengedett sebességnél 50 km/h-val nagyobb sebességgel, 2000 HRK pénzbírsággal az aki a megengedettnél 30-50 km/h-val nagyobb sebességgel, 1000 HRK pénzbírsággal az aki 20-30 km/h-val nagyobb sebességgel halad. Lakott területen kívül az a gépjárművezető, aki a megengedett legnagyobb sebességet 50 km/h sebességgel túllépi. 3000-7000 HRK pénzbírsággal, ha a megengedett sebességet 30-50 km/h-val lépi túl 1000 HRK pénzbírsággal, aki a megengedettnél 20-30 km/h-val nagyobb sebességgel halad 500 HRK pénzbírsággal büntethető. Szabálytalan előzés esetén a gépjárművezető 1000 kuna pénzbírságot fizet; ha az előtte haladó gépjármű jelezte balra kanyarodási szándékát, akkor az jobb oldalról előzhető meg, amennyiben a gépjárművezető ellentétesen cselekszik, ő 2000 HRK pénzbírsággal büntetendő; ha a gépjárművezető sorban haladó járműveket előz meg, a pénzbírság ilyen esetben 2000 HRK; kétsávos úttesten kétirányú forgalom esetén alagútban, hídon, beláthatatlan kanyarban tilos előzni, ha a gépjárművezető ellentétesen cselekszik, büntetése 2000 HRK. Többsávos úttesten az ún. szlalomozás bírsága 1000 HRK. Autópályán tilos megfordulni, illetve egyik sávból a másikba szlalomozni, a szabálysértésekért járó pénzbírság 2000 HRK. Alagútban tilos megállni, parkolni, vagy megfordulni, a szabálysértésekért 1000-től 2000 HRK pénzbírság jár. A követési távolság be nem tartása 500 HRK pénzbírsággal sújtandó. Tompított fényszóró használata nappali fénynél is kötelező, téli időszámítás idején, amennyiben nincs bekapcsolva, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár; motorbiciklin és mopeden a tompított fényszóró használata nappali fénynél is kötelező egész évben. 16 éves kor alatti gyermekek részére bukósisak használata biciklizés közben kötelező, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár. Ha a gyalogos tilos jelzés ellenére, vagy nem az arra kijelölt helyen kel át, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár. Amennyiben a gépjárművezető nem ad elsőbbséget a gyalogosoknak, a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár; amennyiben a mellette haladó gépjármű megáll átengedni a gyalogost, de a gépjárművezető nem, büntetése 2000 HRK. Gépjárművön olyan teher nem szállítható, amellyel együtt a gépjármű a megengedett össztömeget meghaladja, illetve a teher nem veszélyeztetheti a közlekedésben résztvevőket; a rendelkezés be nem tartása 5000-től 15.000 HRK pénzbírsággal büntetendő. Ha a gépjárművezető tilos jelzés ellenére, vagy a leengedett sorompó ellenére vasúti átjárón áthajt, a szabálysértés 2000-től 5000 HRK pénzbírsággal jár. A gépjárműben legfeljebb a forgalmi engedélyben bejegyzett számú személy szállítható (két 10 éves kor alatti gyermek 1 felnőtt személynek számítandó), a jármű zárt részén, mely belülről nem nyitható, személyek szállítása tilos, amennyiben a gépjárművezető ettől eltér, részére 5000-től 15.000 HRK pénzbírság szabható ki. A vezető és utasai részére egyaránt kötelező a biztonsági öv használata, ha nincs bekapcsolva, a szabálysértés 500 HRK pénzbírsággal jár. Első ülésen 12 éves kor alatti gyermek nem utazhat; 5 éves korig gyerekülés használata kötelező, a szabálysértésért 500 HRK pénzbírság jár. Közúti baleset részesei kötelesek a helyszínen maradni, a baleset helyszínét biztosítani, a rendőrséget értesíteni; amennyiben elhagyják a baleset helyszínét, a szabálysértés 3000-től 7000 HRK pénzbírsággal jár. A baleset részesei kötelesek kitölteni és aláírni az un. "európai baleseti bejelentőt", vagy bármilyen más módon személyes adataikat és gépjárműveik adatait kicserélni, ha ezt nem teszi meg valamelyikük, a szabálysértés 2000-től 5000 HRK pénzbírsággal jár. A baleset helyszínén a felek alkohol-(esetleg drog-) szonda teszten esnek át, és amennyiben az 0.000 ezreléknél többet mutat, a helyszínelő rendőr a felet orvosi vérvételre kötelezi, amennyiben ennek ellenáll, a szabálysértésért járó büntetés 5000-től 15.000 HRK pénzbírság, vagy 60 napos elzárás. Vezetés közben mobiltelefon kézzel történő használata tilos, a szabálysértésért járó pénzbírság 500 HRK. Amennyiben a gépjárművezető nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel, a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár. Amennyiben a gépjárművezető olyan mértékben fáradt, vagy beteg, hogy nem képes a biztonságos vezetésre, nem vezethet; ha ezzel ellenkezően cselekszik, részére 1000-től 2000 HRK pénzbírságot szabnak ki.

Sebességkorlátozás:

- autópálya: 130 km/h  
- autóút: 110km/h 
- egyéb utakon: 90 km/h 
- lakott területen: 50 km/h

Autópálya:

A horvátországi gyorsforgalmi utakon lévő alagutak használatáért külön díjat nem kell fizetni. Ez alól kivételt képez az Isztria kapujában megépített Ucka alagút. Az autópályadíjakról, az Ucka alagút, valamint a Krk-i híd használati díjáról részletes tájékoztató található az alábbi honlapokon:

• www.hac.hr
• www.arc.hr
• www.bina-istra.com

 

Benzinkutak, üzemanyag-árak:

A benzinkutak naponta 7 - 17 vagy 18 óráig, a nyári idényben 22 óráig tartanak nyitva. Az ügyeletes benzinkutak a nagyobb városokban és a nemzetközi utakon 0 - 24 óráig tartanak nyitva. Minden benzinkútnál árusítanak: Eurosuper 95, Super 98, Normál és Euro Diesel üzemanyagot, a nagyobb városokban gázt is. Az üzemanyagárak nagyjából megegyeznek a magyarországival.

diesel: 8,2 kuna

benzin: 8,35 kuna

Részletesebben:

http://www.ina.hr/default.aspx?id=203

Parkolás:

Mind a rendőrség, mind a Közterület Fenntartó Vállalat parkolást ellenőrző munkatársai részéről érzékelhető, hogy gyorsabban intézkednek a szabálytalanul parkoló külföldi gépjárművek esetén. (A fővárosban rendkívül nehéz parkolni, a tilosban parkoló gépkocsikat gyorsan elszállítják.) A hatóságok által elszállított gépjármű kiváltása 500 kuna, ezen felül még a közlekedési vétség bírságát is ki kell fizetni, ami változó, de legalább 250 kuna. A „pók" szolgálat központi száma (+385 1) 4877-581, a gépjárműveket Zágrábban a Strojarska 14. sz. alatti depóra szállítják, ami a buszpályaudvar mögött található. A „pók" szolgálat 0-24 óráig dolgozik, munka és ünnepnapokon egyaránt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

Minden városban és üdülőhelyen tudunk taxival közlekedni.

A zágrábi és dubrovniki taxitársaságok honlapja:

http://www.taxizg.com/eng.html

http://www.taxiservicedubrovnik.com/

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz

Zágrábi buszpályaudvar:

4 Marina Držića Av.

10 000, Zagreb,

Honlapja:

http://web.archive.org/web/20080211114658/www.akz.hr/En.htm

Menetrend:

http://web.archive.org/web/20080123071228/www.akz.hr/EN/voznired.aspx

Spliti buszpályaudvar:

http://web.archive.org/web/20080201200855/www.ak-split.hr/EN/index.html

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

A vasúthálózat kevésbé kiépített, a  nagyobb szigeteket  kompok kötik össze.

Horvát vasúttársaság honlapja:

http://www.hznet.hr/

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank

Magyarországon megszokott állapotok szerint használhatja Maestro kártyáját Horvátországban. Ne felejtse el indulás előtt kártyája érvényességének lejáratát és esetleges magyarországi használatra vonatkozó korlátozását ellenőrizni! Hitelkártyák és más fizetési módozatok: Horvátországban az általánosan ismert hitelkártyákkal - Eurocard/Mastercard, Diners, American Express és Visa - való fizetés általánosan elterjedt. Minden üzlet, étterem, ügynökség, szálloda és egyéb árusítóhely, ahol hitelkártyával lehet fizetni, jól látható helyre ragasztja fel az általa elfogadott hitelkártya logóját, jelét vagy reklámját. Hitelkártyával készpénzt az automatákban lehet felvenni. A postán az Eurocard/Mastercard és Diners hitelkártyával lehet készpénzt felvenni. Az utazási csekkek beváltásánál 2% a jutalék. A Hrvatska Postanska Banka mintegy 1230 pénzkifizető hellyel rendelkezik és a szolgáltatás egész Horvátországban elérhető. A beváltási bizonylat ellenében visszaváltja a HPB a megmaradt horvát kuna összeget. Az árfolyameltérésekre azonban számítani kell.

Az erste bank horvátországi ATM listája:

http://www.erstebank.hr/oNama_bankomati.asp?ID=0

Az OTP horvátországi ATM listája:

http://www.otpbanka.hr/english/bankomati.htm

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

Horvátországban könnyen felismerhető a posta logója: a HP - sárga mezőben kék betűk. Az idegenforgalmi központokban hétfőtől szombatig 7-21 vagy 22 óráig, vasárnap 7-14 óráig tartanak nyitva.  A főszezonban a postahivatalok egész nap és szombatonként is 21 óráig tartanak nyitva. A postahivatalokban kétféle telefonálási mód lehetséges, az egyik, hogy telefonkártyával magunk telefonálunk, a másik, hogy megrendeljük a postán a hívást. A postahivatalokból távirat, fax küldhető és pénzváltással is foglalkoznak.
Képeslapot és bélyeget a postán és a kioszkokban árulnak. Levélpapírt és borítékot a postán vagy a papírüzletekben árulnak. A sárga postaládákon jól látható a HPT felirat, leggyakrabban a postaépületen vagy a helység központjában találhatók.

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Mindenhol van mágneses kártyával működő telefonfülke, a kártyát a postahivatalokban vagy a kioszkokban lehet megvásárolni. Minden postahivatal küld és fogad faxot. Horvátországban a 00 nemzetközi code tárcsázásával lehet megkapni a kimenő telefonvonalat, ezután tárcsázható csak az ország és a város előszáma, majd az előfizető száma. Külföldről úgyszintén a nemzetközi code-ot (leggyakrabban 00) kell tárcsázni, ezt követi a 385, Horvátország előszáma.

Ország hívószám: +385

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos telefonszámok:

Rendőrség: 92

Tűzoltók: 93

Elsősegély: 94

Segély az úton: 987 (amennyiben mobiltelefonszámról hív, tárcsázza a +385 1 987)

Időjárási viszonyok és útviszonyok +385 1 46 40 800

Útviszonyok +385 1 46 40 800

Horvát autóklub (HAK) +385 1 66 11 999;

Tudakozó, helyi és vidéki telefonszámok 988

Tudakozó, külföldi telefonszámok 902

Általános tudakozó: 981

 

[LAP TETEJÉRE]

Mobilszolgáltatók

A Horvát Köztársaság területén két GSM rendszer létezik: VIPNET ( hívószáma 091) és CRONET (hívószáma 098). Mindkét rendszer egy egyszeri hívásra felhasználható telefonkártyát kínál fel, valamint nagyszámu külföldi GSM rendszerrel áll összeköttetetést (roaming).

A további információkért kérjük tekintse meg: www.ht.hr, www.vip.hr

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. A Horvátország és Magyarország közötti szociális biztosításról szóló szerződés értelmében a magyar állampolgárok Horvátországban sürgősségi betegellátásra jogosultak. Emellett, külföldre történő utazás előtt, a külföldi tartózkodás időtartamára javasoljuk az utasbiztosítás megkötését. A közegészségügyi helyzet jó, az egészségügyi ellátás kiváló szervezettségű, és magas színvonalú. 2006. első félévében újabb két országgal (Svájc és Horvátország) bővült azon államok köre, ahol a Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek átmeneti tartózkodásuk idején Európai Egészségbiztosítási Kártyával vehetnek igénybe bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat. A magyar állampolgárok sürgősségi ellátásokat 2006. március 1-től Európai Egészségbiztosítási Kártyával vagy Kártyahelyettesítő Nyomtatvány bemutatásával vehetnek igénybe. A Kártyát vagy a Kártyahelyettesítő Nyomtatványt a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy részére a lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adja ki. További információkért kérjük, olvassa el az Országos Egészségbiztosítása Pénztár tájékoztatóját a következő honlapon:www.oep.hu.

Horvátország az Egészségügyi Világszervezet járványtérképe szerint hepatitis A vírussal közepesen fertőzött ország. Ez elsősorban abból adódik, hogy a Földközi-tenger kagylóinak 40%-a fertőzött. Másfél évtizeddel ezelőtt, a háború idején az országban komoly hepatitis A járványok tomboltak, mivel akkor rosszul működött a közműellátás, a vízellátás és a csatornarendszer is megsérült. Ma már sokkal biztonságosabb a helyzet, de a hepatitis A vírus nem tűnt el teljesen a régióból. A hepatitis A ellen két oltást kell felvenni, és ezzel több évtizedre szóló védettség szerezhető. Ahol rengeteg turista megfordul – így Horvátországban is –, ott jelen lehet a hepatitis B vírusa is. A hepatitis B vírust szexuális úton, testnedvekkel, sebészeti és fogászati beavatkozással, piercing, tetoválás és borotválkozás útján is elkaphatjuk. A májrákot is okozható betegség ellen szintén oltással védekezhetünk. A három vakcina több évtizedre szóló védelmet biztosít. Érdemes a hepatitis A és B elleni kombinált oltóanyagot választanunk, mert így kevesebb oltást kell felvennünk (összesen hármat), és mindkét betegség ellen védettek leszünk. Ezeken kívül érdemes a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (Kullancs encephalitis) ellen is védőoltást kérni, hiszen Horvátországban hazánkhoz hasonlóan rendkívül gyakori a kullancs. A kullancs az aljnövényzetben bújik meg, és akár egy gondozott kertben, vagy az út mellett is előfordulhat. A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ellen három oltást kell felvenni a védelemhez, háromévente pedig érdemes emlékeztető oltást beadatni magunknak. Az utazás előtt pár héttel mindenképpen látogassunk el a legközelebbi oltóközpontba, vagy háziorvosunkhoz, és érdeklődjünk arról, hogy milyen egészségügyi tudnivalók érvényesek Horvátországra, illetve itt kérhetünk hepatitis A és B elleni kombinált védőoltást, valamint védekezzünk a kullancsencephalitis ellen is!

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

A horvát gyógyszertárak orvosságokkal jól ellátottak. Minden kisebb településen található gyógyszertár, melyek 8- 20 óráig tartanak nyitva, a főszezonban ennél tovább is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

Ország hívószám: +385

Hasznos telefonszámok:

Rendőrség: 92

Tűzoltók: 93

Elsősegély: 94

Segély az úton: 987 (amennyiben mobiltelefonszámról hív, tárcsázza a +385 1 987)

Időjárási viszonyok és útviszonyok +385 1 46 40 800

Útviszonyok +385 1 46 40 800

Horvát autóklub (HAK) +385 1 66 11 999;

Tudakozó, helyi és vidéki telefonszámok 988

Tudakozó, külföldi telefonszámok 902

Általános tudakozó: 981

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

Élelmiszerboltok,  és áruházak többnyire 8 - 20 óráig tartanak nyitva, a főszezonban tovább is (mindenekelőtt a kisebb magánüzletek). Az üzletek egy része 8 -12 óráig és 16 - 20 óráig tart nyitva (többnyire butikok). Horvátországban is találhatóak szupermarketek, mint ahogy otthon ismeretes. Az üzletek árukészlete megfelel az európai standardnak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

Élelmiszer boltok árai:

• kenyér: - 500 gr - 6.70 kuna (235 Ft.)
• ásványvíz: - 1.5 l - 4.80 kuna (170 Ft.)
• sör: - 0.5 l - 4.70 kuna (165 Ft.)
• sör: - 1 l. 13 kuna (470 Ft.)
• dobozos sör: 8,5 - 9,5 kuna (300 - 340 Ft.)
• Coca-Cola: - 2 l - 12.50 kuna (438 Ft.)
• gyümölcslé: 2 l - 21 kuna (750 Ft.)
• Nescafe 3in1: - 10 adag - 22 kuna (770 Ft.)
• étolaj: - 1 l - 13 kuna (455 Ft.)
• sajt: - 10 dkg - 5 kuna-tól (175 Ft-tól)
• joghurt: - 150gr - 2.80 - 4.50 kuna (100 Ft. - 160 Ft.)
• virsli: 5 db-os - 15 kuna (540 Ft.)
• banán: - 1 kg - 9 kuna (315 Ft.)
• alma: - 1 kg - 10 kuna (350 Ft.)
• narancs: - 1 kg - 12 kuna (420 Ft.)
• tej: - 1 l - 5.70 kuna (200 Ft.)

Étterem / konoba árak:

• cevapcici: 40 - 60 kuna
• tintahal: 60 - 80 kuna
• grill mix: 60 - 80 kuna
• 2személyes grill tál: 180 - 220 kuna
• spagetti: 40 - 50 kuna
• kávé: 6 - 8 kuna
• cappuccino / hosszú kávé: 8 - 12 kuna
• üdítők (0,2): 12 - 13 kuna
• sör (0,5): 15 kuna

Fast food árak:

• hamburger: 18 kuna
• hot dog: 13 kuna
• cevapi: 25 kuna
• üditő 10 kuna
• sör 10 kuna

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

Minőségi tanusítvánnyal ellátott helyi, tradícionális termékek sorával  találkozunk a kínálatban. Ez alatt elsősorban a helyi borok, Marascino, Šljivovica (szilvapálinka), kecskesajt, füstölt sonka "Pršut", vegeta (fűszerkeverék), kézimunkák, nyakkendők (Horvátországból származik a nyakkendő - Croata), szárított füge és levendula értendő.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

Az ország egyes területeire vonatkozó aknaveszély kivételével a közbiztonság jónak mondható. A balesetveszély miatt fokozottan szükséges az aknaveszély jelzéssel ellátott területek elkerülése. Az említett területeken a főútvonalakról nem célszerű letérni.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

Dohányzási tilalom zárt helyiségekben

2009. május 6-án hatályba lépett a dohányzási tilalomról szóló törvény, amelynek értelmében zárt helyiségekben (kávézók, vendéglátó-ipari egységek, szórakozóhelyek) tilos a dohányzás. Arra a magánszemélyre, aki a tiltás ellenére zárt helyiségben rágyújt, 1000 kuna pénzbírságot szabnak ki az illetékes ellenőrök. (2009. 05. 07.)

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk. Horvátország történelmének, és fekvésének köszönhetően különböző régióinak más és más tipikus főztjei vannak. Ráadásul a különböző horvát területek ízei sem tipikus horvát ételek. Horvátország rengeteg hatásnak volt kitéve történelme folyamán, így a horvát ízek tulajdonképpen görög, magyar (Szlavóniában), török (Horvátország szívében), és olasz (Isztriában, és Dalmáciában) ételek "horvátosított" változatai. Természetesen szerb, és bosnyák ételek közül is sok megkóstolható Horvátországban. A tengerparti részekre a tipikus mediterrán, és halételek a jellemzőek. A Magyarországgal határos területeken főleg magyaros ételek hódítanak, Horvátország középső részén pedig török koszttal találkozhatnak az utazók. A horvát ételek kevésbé zsírosak, mint a magyarok, zsír helyett olajat használnak az elkészítésükhöz. A horvátok roston vagy nyárson sütnek, hús helyett pedig általában halat esznek. Előszeretettel használnak vörösbort szinte mindenhez. Összességében elmondható, hogy a horvát ételek sok helyen nagymértékben hasonlítanak az olaszokhoz.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Köszönés

Jó reggelt!	Dobro jutro!
Jó napot!	Dobar dan!
Jó estét!	Dobar večer!
Szia!	Bok!
Viszontlátásra!	Do viđenja!

[LAP TETEJÉRE]

Étteremben

Étlap	Jelovnik
Kérem az étlapot!	Jelovnik, molim.
Köszönöm.	Hvala.
Jó volt.	Bilo je odlično.
Nem volt jó.	Nije bilo tako dobro.
Fizetek!	Platiti, molim!

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

Hol kapható?	Gdje mogu kupiti?
Mennyibe kerül?	Koliko košta?
Túl drága.	Ovo je preskupo.
Tetszik / nem tetszik.	Ovo mi se (ne) svida.
Megveszem.	To ću uzeti.
Hol találok bankot?	Gde je banka?

[LAP TETEJÉRE]

Ismerkedés

Hogy vagy / van?	Kako je?
Köszönöm jól.	Hvala dobro.
A nevem	Zovem se
Beszél magyarul / angolul?	Govorite li mađjarski / engleski?
Tessék?	Molim?
Nem értem.	Ne razumijem.
Kérem, mondja még egyszer!	Recite još jedanput, molim!
Köszönöm.	Hvala.
Szívesen.	U redu je.
Hol van?	Gdje je?
Igen	Da
Nem	Ne

[LAP TETEJÉRE]