Horvátországi UTAZÁSI INFORMÁCIÓK EGY HELYEN
BELÉPÉS
Gyorslink
Cimkék
Rokon lapok
Adriai utazás
Bulgáriai utazás
Búvár utazás
Déli utazás
Délvidéki utazás
EU utazás
Kastély utazás
Koncert utazás
Kulturális utazás
Lastmin utazás
Magyarországi utazás
Nászutas utazás
Nyári utazás
Nyugdíjas utazás
Őszi utazás
Romantikus utazás
Sziget utazás
Szlovéniai utazás
Tavaszi utazás
Világörökségi utazás
Városok, látnivalók
Beutazás
| ÁLLAMFORMA: | köztársaság |
| FŐVÁROS: | Zágráb |
| TERÜLET: | 56.542 km² |
| NÉPESSÉG: | 4.491.543 fő |
| HIVATALOS NYELV: | horvát |
| PÉNZNEM: | horvát kuna |
| GÉPKOCSIJELZÉS: | HR |
| IDŐZÓNA: | CET (UTC+1) |
 |
|
|
TARTALOMJEGYZÉK
» Bevezető
» Városok, látnivalók
> Dubrovnik
> Split
> Pula
> Zágráb
> Hvar sziget
> Makarskai riviéra
» Történelem
> Ókor
> Középkor
> Honfoglalás és államalapítás
> Az első horvát király
> A középkori Magyar Királyság társországaként
> Szomszédos területek
> Korai újkor
> 19. század
- Az 1848-as horvát országgyűlés (Sabor)
- Horvát-Szlavónország vármegyéi a kiegyezés után
> 20. század
- Jugoszlávia felbomlása után
» Természet
> Éghajlat
> Domborzat
> Vízrajz
> Nemzeti parkjai
> Közbiztonság
» Hasznos
> Pénz
> Élelem
> Nyelvi
> Forgalmi
» Hasznos
> Külképviseletek
Magyarország horvátországi nagykövetsége
Horvátország magyarországi nagykövetsége
> Beutazás
- Vízum
- Vámszabályok
> Közlekedés
- Autóval
Taxi
- Busszal
- Vonattal
- Repülővel
- Hajóval
> Bank - Posta - Telefon
- Bank
Fizetőeszközök
- Posta
- Telefon
Hasznos telefonszámok:
> Vásárlás
- Nyitvatartás
- Jellemző árak
- Vásárlási tanácsok
- Üzletek
> Biztonság
> Egészség
> Kisszótár
Általános kifejezések
Számok
Vásárlás, élelmiszer
Szállás
Szórakozás
» Városok, látnivalók
> Dubrovnik
> Split
> Pula
> Zágráb
> Hvar sziget
> Makarskai riviéra
» Történelem
> Ókor
> Középkor
> Honfoglalás és államalapítás
> Az első horvát király
> A középkori Magyar Királyság társországaként
> Szomszédos területek
> Korai újkor
> 19. század
- Az 1848-as horvát országgyűlés (Sabor)
- Horvát-Szlavónország vármegyéi a kiegyezés után
> 20. század
- Jugoszlávia felbomlása után
» Természet
> Éghajlat
> Domborzat
> Vízrajz
> Nemzeti parkjai
> Közbiztonság
» Hasznos
> Pénz
> Élelem
> Nyelvi
> Forgalmi
» Hasznos
> Külképviseletek
Magyarország horvátországi nagykövetsége
Horvátország magyarországi nagykövetsége
> Beutazás
- Vízum
- Vámszabályok
> Közlekedés
- Autóval
Taxi
- Busszal
- Vonattal
- Repülővel
- Hajóval
> Bank - Posta - Telefon
- Bank
Fizetőeszközök
- Posta
- Telefon
Hasznos telefonszámok:
> Vásárlás
- Nyitvatartás
- Jellemző árak
- Vásárlási tanácsok
- Üzletek
> Biztonság
> Egészség
> Kisszótár
Általános kifejezések
Számok
Vásárlás, élelmiszer
Szállás
Szórakozás
Bevezető
Szikrázó nyári napsütés, festői sziklás öblök, hangulatos középkori városok, ínycsiklandó halételek, és persze
a hamisíthatatlan mediterrán vendégszeretet. Csak néhány kiragadott példa, mely a Horvátországba utazókat várja évről-évre. Nyaranta magyarok ezrei választják a közeli horvát partokat, hogy a változatos partokon és szigeteken pihenjék ki egész éves fáradalmaikat. A természeti szépségek mellett a közös történelmi múlt sok-sok apró emléke is tartalmas kikapcsolódást nyújt a délnyugati szomszédunkba utazóknak.
Szikrázó nyári napsütés, festői sziklás öblök, hangulatos középkori városok, ínycsiklandó halételek, és persze a hamisíthatatlan mediterrán vendégszeretet. Csak néhány kiragadott példa, mely a Horvátországba utazókat várja évről-évre. Nyaranta magyarok ezrei választják a közeli horvát partokat, hogy a változatos partokon és szigeteken pihenjék ki egész éves fáradalmaikat. A természeti szépségek mellett a közös történelmi múlt sok-sok apró emléke is tartalmas kikapcsolódást nyújt a délnyugati szomszédunkba utazóknak.
Városok, látnivalók
Dubrovnik
Horvátország és az Adria talán leghangulatosabb városa patinás utcáival, jellegzetes műemlék épületeivel és nem utolsósorban kristálytiszta tengervízével méltán érdemelte ki az "Adria gyöngye" elnevezést. Az egykoron Raguzának hívott kikötőváros a horvát és a magyar múlt megannyi csodaszép emlékét őrzi. A várost a 7. században alapították a bizánciak, majd évszázadokon keresztül a Magyar Királysághoz tartozott. A történelem során birtokolta többek között Velence és Franciaország is. A 20. század viharai és Jugoszlávia felbomlása óta Horvátország része. Dubrovnik pezsgő város, igazi kulturális központ. 1950 óta minden évben júliusban és augusztusban rendezik a Dubrovniki Nyári Fesztivált. Színházi-, folkról-, és táncelőadások, (főleg komolyzenei) koncertek, balettek, operák, szórakoztatják az itt nyaralókat. A Dubrovniki Nyári Fesztivált Horvátország legjobb, és legreprezentatívabb nyári kulturális fesztiváljának tartják. A fesztivál számos előadását hangulatos helyszíneken, pl. a Bokar-erődben, vagy a Minceta-erődben tartják.
Split
A 221 000 lakosú Split Horvátország második legfontosabb városa, a horvát tengerpart legnagyobb városa, valamint közép-Dalmácia szíve, igazgatási és gazdasági központja. Split egyike Horvátország legnagyobb demográfiai növekedési arányt produkáló városainak. A Split-öböl partjait is magába foglaló félszigeten és az azt övező dombokon elterülő várost északról a 780 m magas Kozjak, keletről az 1330 métert is elérő Mosor-hegy védelmezi. A mediterrán klímájú Split Európa egyik legnaposabb helye. Naponta átlagosan 7 órát süt a nap, de ez a szám július folyamán elérheti a 12 órát is. A meleg tengeri áramlatoknak köszönhetően a fürdőszezon májustól szeptemberig tart. Az 1700 éves tradícióval büszkélkedő város éghajlatának, csodás partvidékének és római kori műemlékeinek köszönhetően a horvátországi nyaralóhelyek között kitüntetett figyelmet érdemel. Split, nagy városként, az éjszakai életbe magukat aktívan belevetni akaró fiataloknak, és idősebbeknek sem fog csalódást okozni.
Pula
A több, mint 3000 éves, 62 ezres lakossággal, és két hivatalos nyelvvel (olasz és horvát) is rendelkező Pula Isztria fővárosa, és legnagyobb városa. Kellemes klímájáról, és romlatlan természeti környezetéről ismert. Már Kr. e. a 10. században is lakták, az illírek. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt. Pula, a régió többi városához hasonlóan kellemes klímájáról, romlatlan természeti szépségeiről, és szelíd, türkízkék tengeréről ismert. Strandjai még adriai viszonylatban is rendkívül tiszták, és jól felszereltek. Pula ezenfelül gazdag történelmi örökségekkel rendelkezik, pl. egy teljes valójában pompázó római amfiteátrummal, és egyedülállóan sok, jó állapotban megmaradt római építménnyel, melyek egyedivé teszik a számos horvátországi üdülőhely között. E tényezők világszerte ismert, népszerű turistacélponttá tették e gyönyörű várost, és a legtöbben többször is visszalátogatnak ide. A turizmus mellett a borászat, a halászat, és a hajóépítés is régi hagyományokkal rendelkezik itt.
Zágráb
Horvátország fővárosának, és legnagyobb városának kb. 800 ezer lakosa van. Alapítása egy magyar király, Szent László nevéhez kötődik, aki 1093-ban alapította meg a zágrábi püspökséget. A számos magyar vonatkozás közül még egy: 1300-ban itt koronázták meg Károly Róbertet. Zágráb 1918-ban lett a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része, majd Horvátország 1991-es megalakulása óta az ország fővárosa. Annak ellenére, ha a magyar nyaralók, ha Horvátországba mennek, általában a tengerpartot választják, a kedves, mediterrán főváros, Zágráb is számos nevezetességet kínál. A horvát főváros gyakorlatilag két város egyben: az alsóvárosban széles sugárutakat, hatalmas tereket, és szecessziós épületeket találunk. A felsővárosnak pedig meghitt, középkori hangulata van. Zágráb, kedvező fekvésének köszönhetően (Közép-Európát az Adriával összekötő útvonalak csomópontjában található) kereskedelmi, és ipari központnak számít. Kevés főváros van a világon, amely ilyen barátságosnak, lakhatónak, és emberi léptékűnek számít. Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének vezetője szerint Zágráb különböző részei Budára, Szegedre, és Prágára emlékeztetnek, így a magyar turisták számára is igen ismerős, és szerethető város, mediterrán hatással fűszerezve. A magyar történelem számos emléke is felfedezhető itt, ez pedig még ismertebbé, otthonosabbá teszi a magyarok számára. Zágrábtól innen mindössze fél órás úttal síparadicsomot (Mount Sljeme) lehet találni, amely szintén kevés európai fővárosról mondható el.
Hvar sziget
Évi 2715 órás, napi átlag 7,7 órás napsütéses órájával Hvar az Adria legnaposabb szigete. Természeti szépségei mellett történelme is jelentős: itt találhatók a velencei építészet egyik legjobban megmaradt példái, és Horvátország legidősebb, és egész Európa egyik legrégibb települése (Stari Grad). Horvátország egyik legszebb, és legromantikusabb szigetét, Dalmácia királynőjét mindig érdemes felkeresni. Hvar megszámlálhatatlanul sok természeti, és építészeti szépséget, csodás öblöt, és tengerpartot, szórakozási, és kulturális lehetőséget, és gasztronómiai élményt kínál, a legnemesebb horvát borokkal.
Makarskai riviéra
A makarskai riviérán, központján, Makarskán kívül még számos kisebb, festői, csodálatos tengerparttal rendelkező település található, amelyekből a legszebbeket, legérdekesebbeket az alábbiakban bemutatjuk. Sok település általában a családi nyaralásoknak kedveznek, ugyanis rendkívül csendesek, és nyugodtak, a tengervíz általában minden településen lassan mélyül. Azonban akik zajosabb, bulisabb nyaralásra vágynak, azok is megtalálhatják számításukat pl. Makarska városában, és Baska Vodában, és egyébként is vétek lenne kihagynia 1-2 település megtekintését a makarskai riviérán, hiszen itt Horvátország, sőt, több felmérés szerint (pl. Forbes magazin), Európa legszebb strandjai találhatóak, amelyek számos hírességet is idecsábítanak évről évre. A tenger élvezetét a riviérán a Biokovo-hegy közelsége, szépsége, és a hegynek köszönhető igen friss levegő még jobbá teszi. Ezen felül a Biokovo fantasztikus túrákra is csábít.
Történelem
Ókor
A mai Horvátország területén a rómaiak illír és pannon törzseket találtak. A terület egésze Augustus császár korában került szilárdan római uralom alá. A birodalom bomlásakor először a Nyugatrómai Birodalom része lett, de annak bukása után a dalmát partvidék szigeteit és városait Bizánc vonta ellenőrzése alá.
Középkor
Horvátország történetének első századaiban még nem volt egészen egyértelmű, hogy a horvátok Bizánc befolyása alatt maradnak-e, vagy pedig körükben is a nyugati kereszténység szilárdul meg. Horvátország nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végül is a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság befolyása, és nem utolsó sorban a Magyarországgal 800 éven át fennálló nyolcszáz éves perszonálunió volt döntő hatással.
Honfoglalás és államalapítás
A népvándorlás korát megelőzően a horvátok még a Kárpát-hegység északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még Fehér-Horvátország néven említik (a mai Lengyelország délkeleti része, Krakkó környéke). A horvátok a 7. század végén telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati részén.
Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre:
Az északi horvát államot a történészek a Pannon-Horvátország (Panonska Hrvatska) névvel jelölik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.
A déli horvát állam Tengermelléki Horvátország (Primorska Hrvatska) néven ismert. Lakói főleg a latin nyelvű városok (Dalmácia) és Velence kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.
Az első horvát király
A két vidéket, Horvátország tengermelléki és Kárpát-medencei részét a mai napig meglehetősen eltérő kulturális és gazdasági sajátosságok jellemzik.
A kereszténység felvétele a 9. századra fejeződött be. 879-ben VIII. János pápa Dux Croatorum ("horvát fejedelem") néven említi Branimir fejedelmet. Horvátország 925-ben lett királyság, első uralkodója Tomiszláv volt, aki a két államot egyesítette. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.
A középkori Magyar Királyság társországaként
1102-től, a horvát uralkodóház kihalása után, a horvát királyi jogok és címek a magyar királyt illették meg. Trónutódlási harc kezdődött: a horvát nép és nemesség egy része Árpád-házi királyt akart, másik része pedig a megmaradt horvát nemességből akart királyt választani. A tárgyalásokat a horvát nemességgel Könyves Kálmán magyar király vezette, akit végül Tengerfehérváron (Biograd na Moru) horvát királlyá koronáztak. A Könyves Kálmán és a 12 horvát törzsfő közti megegyezés neve Pacta conventa. Ettől kezdve egészen az I. világháború befejezéséig Horvátország és Magyarország reálunióban állt egymással, azaz a két ország az egyszerű perszonáluniónál erősebb kapcsolatban volt a Magyar Királyság keretén belül. Horvátország így soha nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem századokon keresztül annak nagyfokú autonómát élvező társországa volt, változó területtel és önkormányzattal.
Szomszédos területek
A Horvátországgal szomszédos tengerparti terület, Dalmácia gazdag városai a 11. századig bizánci, majd pedig felváltva hol magyar, hol velencei fennhatóság alatt álltak. A Velencei Köztársasággal vívott évszázados háborúk után végül Nagy Lajos király itt is teljessé tette a magyar uralmat, miután a legdélebbi és egyben leggazdagabb dalmáciai kereskedővárost, Raguzát (Dubrovnik) is megszerezte.
Az 15. század első felében a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében, és a mai Bosznia-Hercegovina területét - amelynek nyugati és déli végei addig Horvátországhoz tartoztak - a törökök elfoglalták. Ezzel egyidőben a velenceiek is visszahódították Dalmáciát. Raguza azonban független lett, és évszázadokon át Velence fő vetélytársa maradt a térség kereskedelmében.
Korai újkor
Az 1526. évi mohácsi csata után, Magyarország nyugati feléhez hasonlóan, amelyet a törökök nem tudtak elfoglalni, Horvátország nyugati része is a Habsburg-házi I. Ferdinánd uralma alá került. Mivel a Habsburgok Magyarország törvényes királyainak is számítottak, a magyar-horvát perszonálunió következtében Horvátország is a Habsburg uralkodóház területeit gyarapította Magyarország keretében. A horvát államiság szempontjából azonban jelentős visszalépést jelentett a Habsburgok uralma. Ausztria uralkodói ugyanis nem koronáztatták meg magukat külön Horvátország királyává is, mint ahogyan azt a magyar uralkodók tették a Könyves Kálmán által köttetett perszonálunió előírásainak megfelelően. A horvát parlament elődjét, a Sabort sem hívták össze (mint ahogyan a pozsonyi országgyűlés tevékenysége is jobbára szünetelt egészen a magyar reformkorig).
19. század
Az 1848-as horvát országgyűlés (Sabor)
A 19. század elejéig a mai Horvátország valamennyi területe Habsburg uralom alá került, mind a törököktől visszafoglalt területek éppúgy, mint Dalmácia, beleértve Dubrovnik (Raguza) várost is. Az egykori Horvátországnak abból a részéből, amely nem került Habsburg kézre, hanem továbbra is török befolyás alatt maradt, a későbbiekben Bosznia-Hercegovina tartomány alakult ki.
A horvátlakta vidékek nem alkottak egységes országot a hatalmas Habsburg Birodalmon belül, hanem több politikai egységre osztották őket. Mind Horvátországtól, mind Magyarországtól külön kezelték Szlavóniát, amely valaha Magyarország szerves része volt és jórészt magyarok lakták, ekkorra azonban a magyarság már szinte eltűnt innen. Ezenkívül külön közigazgatási területnek számított Dalmácia, valamint Isztria is, amely az Osztrák Tengermellékhez tartozott. Sőt, a mai Horvátország jelentős területét elfoglaló úgynevezett katonai határőrvidék is gyakorlatilag önálló közigazgatási egységet alkotott.
A katonai határőrvidékre a Habsburgok előszeretettel hívtak szerb és részben vlach fegyvereseket a még török uralom allatt álló Balkánról a Habsburg Birodalom védelmére. A katonai határőrvidéken élő szerbeket a katonai szolgálataikért cserébe a Habsburg uralkodóház a többi népcsoporthoz képest jelentős kiváltságjogokkal ruházta fel. Az áttelepülés a török kézen lévő Balkánról a Habsburg Birodalom területére így nyilvánvalóan csábító volt, olyannyira, hogy az egykori katonai határőrvidék területén a szerbek gyakorlatilag többségbe kerültek a horvátokkal szemben.
Horvát-Szlavónország vármegyéi a kiegyezés után
A kiegyezés értelmében (1867) a Horvátország és Szlavónia, valamint a volt horvát és szlovén katonai határőrvidék egyesítésével létrehozott Horvát-Szlavónország politikailag egységes terület lett a magyar korona részeként, Isztria és Dalmácia azonban a Monarchia osztrák részéhez tartozott. A 19. században ébredő horvát nacionalista mozgalom egyik legfontosabb célkitűzése valamennyi horvátlakta terület egységesítése volt.
20. század
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert.
A második világháború idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre. A horvát történelemnek erre az időszakára azonban Mussolini fasizmusa és Hitler náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az Ante Pavelič által vezetett Független Horvát Állam a tengelyhatalmak oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a szerbek és zsidók tömegeinek kiirtásában.
A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito, részben horvát származású volt.
Jugoszlávia felbomlása után
A vukovári népirtás (1991) áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta
Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres háború követett. Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a Habsburg Birodalom idején katonai határőrvidék létezett, az egykori osztrák telepítési politika következtében, a szerbek többségben voltak a horvátokkal szemben, és ezeken a vidékeken nem voltak hajlandóak elismerni Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot hoztak létre, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaságot, amelyet azonban rajtuk kívül senki sem ismert el valódi államnak. Az 1995. évi horvát hadműveletek (Villám és Vihar) következményeként a háború befejeződött, a Szerb Krajina területe pedig újra Horvátországhoz tartozik. Ám a Vihar hadművelet alatt a horvát katonák ENSZ felmérések szerint körülbelül 2000 civilt öltek meg. A horvátok szerint 90 000, az ENSZ szerint 150 000, a BBC szerint 200 000[2][3], a szerbek szerint pedig 200 000-250 000 szerb menekült el a bevonuló horvát hadsereg elől. 1992 és 1995 között a horvát katonai erők Bosznia-Hercegovinában is harcoltak. Az 1995-ben fel nem szabadított területeket (Kelet-Szlavónia egyes részei és a Horvátországhoz tartozó Dél-Baranya) az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve Horvátország teljes területe fölött szuverenitást gyakorol. A horvát nép embervesztesége a horvátországi háború során: 10 668 halott[4] 37 180 sebesült[3] 2915 eltűnt[4][5] 196 000 menekült[6]
2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval.
Természet
Éghajlat
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 °C, augusztusban 13-26 °C körül alakul.
Domborzat
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica).
Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat-délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki-öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak-dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20-50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33€°, délen 38€°. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Vízrajz
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².
Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Nemzeti parkjai
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
- Brioni Nemzeti Park
- Kornati Nemzeti Park
- Krka Nemzeti Park
- Mljet-sziget
- Paklenica Nemzeti Park
- Plitvicei-tavak - a világörökség része
- Risnjak hegymasszívum
- Észak-Velebit hegyvonulat
Hasznos
Közbiztonság
A turizmus többnyire szent dolog, külföldieket a bűnözők is ritkán szemelnek ki, így a közbiztonság megnyugtató, különösen a csendesebb üdülőhelyeken. A nagyobb városokban előfordul, hogy észrevétlenül kizsebelnek, üdülőközpontokban is legfeljebb a lopások okoznak kellemetlenségeket, agresszív bűncselekmény valószínűtlen.
Hasznos
Pénz
Feltétlen váltsunk be Kunát, azzal mindenért és mindenütt fizethetünk. Ha ez nem sikerül Magyarországon, Horvátországban minden gond nélkül megtehető. Célszeru Eurót is vinni, mert néhány helyen (pédául éttermekben, múzeumokban, autópályán) Euróval fizetve néha jobban járunk a változó átváltási ráták következtében. Bank- és hitelkártyával történő fizetés a legtöbb helyen zökkenőmentes csakúgy, mint Magyarországon. A készpénzautomaták fellelhetősége is normálisnak mondható.
Élelem
Az élelem egy kicsit drágább mint itthon, de nem annyival, hogy érdemes lenne nagyobb mennyiséget kiszállitani. Ugyanakkor, ne felejtsük el, hogy Horvátországba se szabad a vámelőírások szerint hús- és tejtermékeket bevinni. Javasoljuk ezért, hogy 1-2 hetes tartózkodásra elegendő élelmiszert ne vigyenek magukkal, főleg ne egy egész család számára. A határon általában nem ellenőrzik ezeket a tételeket, de ha mégis megteszik, készüljön fel az utazó, hogy elvehetik tőle az ilyen tipusú termékeket az érvényben lévő szabályok szerint. A sör közel azonos árban vásárolható mint nálunk, az égetett szeszek úgyszintén, a borok valamivel drágábbak. Ha olcsón akarunk étkezni, kisebb magánfalatozókat keressünk.
Nyelvi
Sok helyen akad nyelvi probléma, amely lehet valós vagy látszólagos, de viszonylag jól viselik a keveréknyelvet, orosz, német, angol, olasz szavakat keverve is megértik, némi beugratással még magyarul is tudnak...
Forgalmi
Nyári szezonban fennakadások, forgalmi dugók okozhatnak torlódást és több órás várakozást az autópályákon a fizetőkapunál - főleg a szombati ill. vasárnapi napokon a turnusváltások miatt. Nincs Horvátországban egyelőre matrica-rendszer. Az autópályákra történő felhajtáskor jegyet kell húznunk, lehajtáskor pedig készpénzben fizetni. Javasoljuk ezért, hogy Magyarországról az első napon ne reggel, hanem inkább délben vagy a korai délutáni órákban induljunk el. Majd nyaralás befejezésekor pedig ne délután, hanem korán reggel. Ez látszólag ellentétes a legtöbb utazó tervével (mert ők minél hamarabb szeretnének a tengerben lubickolni az első napon, majd az utolsó napon még szeretnék élvezni a nyaralást), de pontosan így találhatjuk magunkat több órányi várakozást igénylő dugóban. Aki gyerekekkel utazik, annak különösen tanácsoljuk a fentiek megfontolását. Akárhogy is döntenek, a forró nyári hónapokban az autópályákra vigyenek magukkal megfelelő mennyiségű ásványvizet.
Bárhol szivesen látják a magyarokat, gyerekekkel is. Javasolt a csendesebb helyek, kisebb települések, üdülőfalvak, üdülőtelepek vagy ún. gyermek-barát hotelek a családosoknak. A felkapottabb helyeken állandó a "bulizós" hangulat, kissé lármásabbak, hajnal felé a kisebb gyerekek már nem bírják - ezért ezeket inkább szórakást igénylő utazóknak ajánljuk.
Hasznos
Külképviseletek
Magyarország horvátországi nagykövetsége
Zágráb
Nagykövetség
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
457-9301
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:
dr. Györkös Péter
E-mail:
mailto:mission.zgb@kum.hu
Honlap (Konzuli hivatal is):
http://www.mfa.gov.hu/emb/zagreb
Zágráb
Konzuli hivatal
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
4579-302
Főkonzul:
Dr. Pék Miklós
E-mail:
mailto:consulate.zgb@kum.hu
Ügyfélfogadás:
október 1-május 31: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00, június 1-szeptember 30: minden munkanap: 9.00-12.00
Konzuli kerület:
Egész Horvátország.
Az 1/2002. (1.23.) KüM - IM együttes rendelet 2.§-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás – felhatalmazva!
Horvátország magyarországi nagykövetsége
Ókor
A mai Horvátország területén a rómaiak illír és pannon törzseket találtak. A terület egésze Augustus császár korában került szilárdan római uralom alá. A birodalom bomlásakor először a Nyugatrómai Birodalom része lett, de annak bukása után a dalmát partvidék szigeteit és városait Bizánc vonta ellenőrzése alá.
Középkor
Horvátország történetének első századaiban még nem volt egészen egyértelmű, hogy a horvátok Bizánc befolyása alatt maradnak-e, vagy pedig körükben is a nyugati kereszténység szilárdul meg. Horvátország nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végül is a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság befolyása, és nem utolsó sorban a Magyarországgal 800 éven át fennálló nyolcszáz éves perszonálunió volt döntő hatással.
Honfoglalás és államalapítás
A népvándorlás korát megelőzően a horvátok még a Kárpát-hegység északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még Fehér-Horvátország néven említik (a mai Lengyelország délkeleti része, Krakkó környéke). A horvátok a 7. század végén telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati részén.
Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre:
Az északi horvát államot a történészek a Pannon-Horvátország (Panonska Hrvatska) névvel jelölik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.
A déli horvát állam Tengermelléki Horvátország (Primorska Hrvatska) néven ismert. Lakói főleg a latin nyelvű városok (Dalmácia) és Velence kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.
Az első horvát király
A két vidéket, Horvátország tengermelléki és Kárpát-medencei részét a mai napig meglehetősen eltérő kulturális és gazdasági sajátosságok jellemzik.
A kereszténység felvétele a 9. századra fejeződött be. 879-ben VIII. János pápa Dux Croatorum ("horvát fejedelem") néven említi Branimir fejedelmet. Horvátország 925-ben lett királyság, első uralkodója Tomiszláv volt, aki a két államot egyesítette. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.
A középkori Magyar Királyság társországaként
1102-től, a horvát uralkodóház kihalása után, a horvát királyi jogok és címek a magyar királyt illették meg. Trónutódlási harc kezdődött: a horvát nép és nemesség egy része Árpád-házi királyt akart, másik része pedig a megmaradt horvát nemességből akart királyt választani. A tárgyalásokat a horvát nemességgel Könyves Kálmán magyar király vezette, akit végül Tengerfehérváron (Biograd na Moru) horvát királlyá koronáztak. A Könyves Kálmán és a 12 horvát törzsfő közti megegyezés neve Pacta conventa. Ettől kezdve egészen az I. világháború befejezéséig Horvátország és Magyarország reálunióban állt egymással, azaz a két ország az egyszerű perszonáluniónál erősebb kapcsolatban volt a Magyar Királyság keretén belül. Horvátország így soha nem alkotta Magyarország szerves részét, hanem századokon keresztül annak nagyfokú autonómát élvező társországa volt, változó területtel és önkormányzattal.
Szomszédos területek
A Horvátországgal szomszédos tengerparti terület, Dalmácia gazdag városai a 11. századig bizánci, majd pedig felváltva hol magyar, hol velencei fennhatóság alatt álltak. A Velencei Köztársasággal vívott évszázados háborúk után végül Nagy Lajos király itt is teljessé tette a magyar uralmat, miután a legdélebbi és egyben leggazdagabb dalmáciai kereskedővárost, Raguzát (Dubrovnik) is megszerezte.
Az 15. század első felében a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében, és a mai Bosznia-Hercegovina területét - amelynek nyugati és déli végei addig Horvátországhoz tartoztak - a törökök elfoglalták. Ezzel egyidőben a velenceiek is visszahódították Dalmáciát. Raguza azonban független lett, és évszázadokon át Velence fő vetélytársa maradt a térség kereskedelmében.
Korai újkor
Az 1526. évi mohácsi csata után, Magyarország nyugati feléhez hasonlóan, amelyet a törökök nem tudtak elfoglalni, Horvátország nyugati része is a Habsburg-házi I. Ferdinánd uralma alá került. Mivel a Habsburgok Magyarország törvényes királyainak is számítottak, a magyar-horvát perszonálunió következtében Horvátország is a Habsburg uralkodóház területeit gyarapította Magyarország keretében. A horvát államiság szempontjából azonban jelentős visszalépést jelentett a Habsburgok uralma. Ausztria uralkodói ugyanis nem koronáztatták meg magukat külön Horvátország királyává is, mint ahogyan azt a magyar uralkodók tették a Könyves Kálmán által köttetett perszonálunió előírásainak megfelelően. A horvát parlament elődjét, a Sabort sem hívták össze (mint ahogyan a pozsonyi országgyűlés tevékenysége is jobbára szünetelt egészen a magyar reformkorig).
19. század
Az 1848-as horvát országgyűlés (Sabor)
A 19. század elejéig a mai Horvátország valamennyi területe Habsburg uralom alá került, mind a törököktől visszafoglalt területek éppúgy, mint Dalmácia, beleértve Dubrovnik (Raguza) várost is. Az egykori Horvátországnak abból a részéből, amely nem került Habsburg kézre, hanem továbbra is török befolyás alatt maradt, a későbbiekben Bosznia-Hercegovina tartomány alakult ki.
A horvátlakta vidékek nem alkottak egységes országot a hatalmas Habsburg Birodalmon belül, hanem több politikai egységre osztották őket. Mind Horvátországtól, mind Magyarországtól külön kezelték Szlavóniát, amely valaha Magyarország szerves része volt és jórészt magyarok lakták, ekkorra azonban a magyarság már szinte eltűnt innen. Ezenkívül külön közigazgatási területnek számított Dalmácia, valamint Isztria is, amely az Osztrák Tengermellékhez tartozott. Sőt, a mai Horvátország jelentős területét elfoglaló úgynevezett katonai határőrvidék is gyakorlatilag önálló közigazgatási egységet alkotott.
A katonai határőrvidékre a Habsburgok előszeretettel hívtak szerb és részben vlach fegyvereseket a még török uralom allatt álló Balkánról a Habsburg Birodalom védelmére. A katonai határőrvidéken élő szerbeket a katonai szolgálataikért cserébe a Habsburg uralkodóház a többi népcsoporthoz képest jelentős kiváltságjogokkal ruházta fel. Az áttelepülés a török kézen lévő Balkánról a Habsburg Birodalom területére így nyilvánvalóan csábító volt, olyannyira, hogy az egykori katonai határőrvidék területén a szerbek gyakorlatilag többségbe kerültek a horvátokkal szemben.
Horvát-Szlavónország vármegyéi a kiegyezés után
A kiegyezés értelmében (1867) a Horvátország és Szlavónia, valamint a volt horvát és szlovén katonai határőrvidék egyesítésével létrehozott Horvát-Szlavónország politikailag egységes terület lett a magyar korona részeként, Isztria és Dalmácia azonban a Monarchia osztrák részéhez tartozott. A 19. században ébredő horvát nacionalista mozgalom egyik legfontosabb célkitűzése valamennyi horvátlakta terület egységesítése volt.
20. század
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert.
A második világháború idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre. A horvát történelemnek erre az időszakára azonban Mussolini fasizmusa és Hitler náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az Ante Pavelič által vezetett Független Horvát Állam a tengelyhatalmak oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a szerbek és zsidók tömegeinek kiirtásában.
A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito, részben horvát származású volt.
Jugoszlávia felbomlása után
A vukovári népirtás (1991) áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta
Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres háború követett. Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a Habsburg Birodalom idején katonai határőrvidék létezett, az egykori osztrák telepítési politika következtében, a szerbek többségben voltak a horvátokkal szemben, és ezeken a vidékeken nem voltak hajlandóak elismerni Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot hoztak létre, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaságot, amelyet azonban rajtuk kívül senki sem ismert el valódi államnak. Az 1995. évi horvát hadműveletek (Villám és Vihar) következményeként a háború befejeződött, a Szerb Krajina területe pedig újra Horvátországhoz tartozik. Ám a Vihar hadművelet alatt a horvát katonák ENSZ felmérések szerint körülbelül 2000 civilt öltek meg. A horvátok szerint 90 000, az ENSZ szerint 150 000, a BBC szerint 200 000[2][3], a szerbek szerint pedig 200 000-250 000 szerb menekült el a bevonuló horvát hadsereg elől. 1992 és 1995 között a horvát katonai erők Bosznia-Hercegovinában is harcoltak. Az 1995-ben fel nem szabadított területeket (Kelet-Szlavónia egyes részei és a Horvátországhoz tartozó Dél-Baranya) az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve Horvátország teljes területe fölött szuverenitást gyakorol. A horvát nép embervesztesége a horvátországi háború során: 10 668 halott[4] 37 180 sebesült[3] 2915 eltűnt[4][5] 196 000 menekült[6]
2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval.
Természet
Éghajlat
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 °C, augusztusban 13-26 °C körül alakul.
Domborzat
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica).
Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat-délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki-öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak-dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20-50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33€°, délen 38€°. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Vízrajz
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².
Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Nemzeti parkjai
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
- Brioni Nemzeti Park
- Kornati Nemzeti Park
- Krka Nemzeti Park
- Mljet-sziget
- Paklenica Nemzeti Park
- Plitvicei-tavak - a világörökség része
- Risnjak hegymasszívum
- Észak-Velebit hegyvonulat
Hasznos
Közbiztonság
A turizmus többnyire szent dolog, külföldieket a bűnözők is ritkán szemelnek ki, így a közbiztonság megnyugtató, különösen a csendesebb üdülőhelyeken. A nagyobb városokban előfordul, hogy észrevétlenül kizsebelnek, üdülőközpontokban is legfeljebb a lopások okoznak kellemetlenségeket, agresszív bűncselekmény valószínűtlen.
Hasznos
Pénz
Feltétlen váltsunk be Kunát, azzal mindenért és mindenütt fizethetünk. Ha ez nem sikerül Magyarországon, Horvátországban minden gond nélkül megtehető. Célszeru Eurót is vinni, mert néhány helyen (pédául éttermekben, múzeumokban, autópályán) Euróval fizetve néha jobban járunk a változó átváltási ráták következtében. Bank- és hitelkártyával történő fizetés a legtöbb helyen zökkenőmentes csakúgy, mint Magyarországon. A készpénzautomaták fellelhetősége is normálisnak mondható.
Élelem
Az élelem egy kicsit drágább mint itthon, de nem annyival, hogy érdemes lenne nagyobb mennyiséget kiszállitani. Ugyanakkor, ne felejtsük el, hogy Horvátországba se szabad a vámelőírások szerint hús- és tejtermékeket bevinni. Javasoljuk ezért, hogy 1-2 hetes tartózkodásra elegendő élelmiszert ne vigyenek magukkal, főleg ne egy egész család számára. A határon általában nem ellenőrzik ezeket a tételeket, de ha mégis megteszik, készüljön fel az utazó, hogy elvehetik tőle az ilyen tipusú termékeket az érvényben lévő szabályok szerint. A sör közel azonos árban vásárolható mint nálunk, az égetett szeszek úgyszintén, a borok valamivel drágábbak. Ha olcsón akarunk étkezni, kisebb magánfalatozókat keressünk.
Nyelvi
Sok helyen akad nyelvi probléma, amely lehet valós vagy látszólagos, de viszonylag jól viselik a keveréknyelvet, orosz, német, angol, olasz szavakat keverve is megértik, némi beugratással még magyarul is tudnak...
Forgalmi
Nyári szezonban fennakadások, forgalmi dugók okozhatnak torlódást és több órás várakozást az autópályákon a fizetőkapunál - főleg a szombati ill. vasárnapi napokon a turnusváltások miatt. Nincs Horvátországban egyelőre matrica-rendszer. Az autópályákra történő felhajtáskor jegyet kell húznunk, lehajtáskor pedig készpénzben fizetni. Javasoljuk ezért, hogy Magyarországról az első napon ne reggel, hanem inkább délben vagy a korai délutáni órákban induljunk el. Majd nyaralás befejezésekor pedig ne délután, hanem korán reggel. Ez látszólag ellentétes a legtöbb utazó tervével (mert ők minél hamarabb szeretnének a tengerben lubickolni az első napon, majd az utolsó napon még szeretnék élvezni a nyaralást), de pontosan így találhatjuk magunkat több órányi várakozást igénylő dugóban. Aki gyerekekkel utazik, annak különösen tanácsoljuk a fentiek megfontolását. Akárhogy is döntenek, a forró nyári hónapokban az autópályákra vigyenek magukkal megfelelő mennyiségű ásványvizet.
Bárhol szivesen látják a magyarokat, gyerekekkel is. Javasolt a csendesebb helyek, kisebb települések, üdülőfalvak, üdülőtelepek vagy ún. gyermek-barát hotelek a családosoknak. A felkapottabb helyeken állandó a "bulizós" hangulat, kissé lármásabbak, hajnal felé a kisebb gyerekek már nem bírják - ezért ezeket inkább szórakást igénylő utazóknak ajánljuk.
Hasznos
Külképviseletek
Magyarország horvátországi nagykövetsége
Zágráb
Nagykövetség
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
457-9301
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:
dr. Györkös Péter
E-mail:
mailto:mission.zgb@kum.hu
Honlap (Konzuli hivatal is):
http://www.mfa.gov.hu/emb/zagreb
Zágráb
Konzuli hivatal
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
4579-302
Főkonzul:
Dr. Pék Miklós
E-mail:
mailto:consulate.zgb@kum.hu
Ügyfélfogadás:
október 1-május 31: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00, június 1-szeptember 30: minden munkanap: 9.00-12.00
Konzuli kerület:
Egész Horvátország.
Az 1/2002. (1.23.) KüM - IM együttes rendelet 2.§-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás – felhatalmazva!
Horvátország magyarországi nagykövetsége
A horvátlakta vidékek nem alkottak egységes országot a hatalmas Habsburg Birodalmon belül, hanem több politikai egységre osztották őket. Mind Horvátországtól, mind Magyarországtól külön kezelték Szlavóniát, amely valaha Magyarország szerves része volt és jórészt magyarok lakták, ekkorra azonban a magyarság már szinte eltűnt innen. Ezenkívül külön közigazgatási területnek számított Dalmácia, valamint Isztria is, amely az Osztrák Tengermellékhez tartozott. Sőt, a mai Horvátország jelentős területét elfoglaló úgynevezett katonai határőrvidék is gyakorlatilag önálló közigazgatási egységet alkotott.
A második világháború idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre. A horvát történelemnek erre az időszakára azonban Mussolini fasizmusa és Hitler náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az Ante Pavelič által vezetett Független Horvát Állam a tengelyhatalmak oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a szerbek és zsidók tömegeinek kiirtásában.
A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito, részben horvát származású volt.
A vukovári népirtás (1991) áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta
Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres háború követett. Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a Habsburg Birodalom idején katonai határőrvidék létezett, az egykori osztrák telepítési politika következtében, a szerbek többségben voltak a horvátokkal szemben, és ezeken a vidékeken nem voltak hajlandóak elismerni Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot hoztak létre, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaságot, amelyet azonban rajtuk kívül senki sem ismert el valódi államnak. Az 1995. évi horvát hadműveletek (Villám és Vihar) következményeként a háború befejeződött, a Szerb Krajina területe pedig újra Horvátországhoz tartozik. Ám a Vihar hadművelet alatt a horvát katonák ENSZ felmérések szerint körülbelül 2000 civilt öltek meg. A horvátok szerint 90 000, az ENSZ szerint 150 000, a BBC szerint 200 000[2][3], a szerbek szerint pedig 200 000-250 000 szerb menekült el a bevonuló horvát hadsereg elől. 1992 és 1995 között a horvát katonai erők Bosznia-Hercegovinában is harcoltak. Az 1995-ben fel nem szabadított területeket (Kelet-Szlavónia egyes részei és a Horvátországhoz tartozó Dél-Baranya) az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve Horvátország teljes területe fölött szuverenitást gyakorol. A horvát nép embervesztesége a horvátországi háború során: 10 668 halott[4] 37 180 sebesült[3] 2915 eltűnt[4][5] 196 000 menekült[6]
2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval.
Éghajlat
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 °C, augusztusban 13-26 °C körül alakul.
Domborzat
A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica).
Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat-délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki-öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak-dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20-50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33€°, délen 38€°. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Vízrajz
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².
Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Nemzeti parkjai
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
- Brioni Nemzeti Park
- Kornati Nemzeti Park
- Krka Nemzeti Park
- Mljet-sziget
- Paklenica Nemzeti Park
- Plitvicei-tavak - a világörökség része
- Risnjak hegymasszívum
- Észak-Velebit hegyvonulat
Hasznos
Közbiztonság
A turizmus többnyire szent dolog, külföldieket a bűnözők is ritkán szemelnek ki, így a közbiztonság megnyugtató, különösen a csendesebb üdülőhelyeken. A nagyobb városokban előfordul, hogy észrevétlenül kizsebelnek, üdülőközpontokban is legfeljebb a lopások okoznak kellemetlenségeket, agresszív bűncselekmény valószínűtlen.
Hasznos
Pénz
Feltétlen váltsunk be Kunát, azzal mindenért és mindenütt fizethetünk. Ha ez nem sikerül Magyarországon, Horvátországban minden gond nélkül megtehető. Célszeru Eurót is vinni, mert néhány helyen (pédául éttermekben, múzeumokban, autópályán) Euróval fizetve néha jobban járunk a változó átváltási ráták következtében. Bank- és hitelkártyával történő fizetés a legtöbb helyen zökkenőmentes csakúgy, mint Magyarországon. A készpénzautomaták fellelhetősége is normálisnak mondható.
Élelem
Az élelem egy kicsit drágább mint itthon, de nem annyival, hogy érdemes lenne nagyobb mennyiséget kiszállitani. Ugyanakkor, ne felejtsük el, hogy Horvátországba se szabad a vámelőírások szerint hús- és tejtermékeket bevinni. Javasoljuk ezért, hogy 1-2 hetes tartózkodásra elegendő élelmiszert ne vigyenek magukkal, főleg ne egy egész család számára. A határon általában nem ellenőrzik ezeket a tételeket, de ha mégis megteszik, készüljön fel az utazó, hogy elvehetik tőle az ilyen tipusú termékeket az érvényben lévő szabályok szerint. A sör közel azonos árban vásárolható mint nálunk, az égetett szeszek úgyszintén, a borok valamivel drágábbak. Ha olcsón akarunk étkezni, kisebb magánfalatozókat keressünk.
Nyelvi
Sok helyen akad nyelvi probléma, amely lehet valós vagy látszólagos, de viszonylag jól viselik a keveréknyelvet, orosz, német, angol, olasz szavakat keverve is megértik, némi beugratással még magyarul is tudnak...
Forgalmi
Nyári szezonban fennakadások, forgalmi dugók okozhatnak torlódást és több órás várakozást az autópályákon a fizetőkapunál - főleg a szombati ill. vasárnapi napokon a turnusváltások miatt. Nincs Horvátországban egyelőre matrica-rendszer. Az autópályákra történő felhajtáskor jegyet kell húznunk, lehajtáskor pedig készpénzben fizetni. Javasoljuk ezért, hogy Magyarországról az első napon ne reggel, hanem inkább délben vagy a korai délutáni órákban induljunk el. Majd nyaralás befejezésekor pedig ne délután, hanem korán reggel. Ez látszólag ellentétes a legtöbb utazó tervével (mert ők minél hamarabb szeretnének a tengerben lubickolni az első napon, majd az utolsó napon még szeretnék élvezni a nyaralást), de pontosan így találhatjuk magunkat több órányi várakozást igénylő dugóban. Aki gyerekekkel utazik, annak különösen tanácsoljuk a fentiek megfontolását. Akárhogy is döntenek, a forró nyári hónapokban az autópályákra vigyenek magukkal megfelelő mennyiségű ásványvizet.
Bárhol szivesen látják a magyarokat, gyerekekkel is. Javasolt a csendesebb helyek, kisebb települések, üdülőfalvak, üdülőtelepek vagy ún. gyermek-barát hotelek a családosoknak. A felkapottabb helyeken állandó a "bulizós" hangulat, kissé lármásabbak, hajnal felé a kisebb gyerekek már nem bírják - ezért ezeket inkább szórakást igénylő utazóknak ajánljuk.
Hasznos
Külképviseletek
Magyarország horvátországi nagykövetsége
Zágráb
Nagykövetség
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
457-9301
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:
dr. Györkös Péter
E-mail:
mailto:mission.zgb@kum.hu
Honlap (Konzuli hivatal is):
http://www.mfa.gov.hu/emb/zagreb
Zágráb
Konzuli hivatal
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
4579-302
Főkonzul:
Dr. Pék Miklós
E-mail:
mailto:consulate.zgb@kum.hu
Ügyfélfogadás:
október 1-május 31: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00, június 1-szeptember 30: minden munkanap: 9.00-12.00
Konzuli kerület:
Egész Horvátország.
Az 1/2002. (1.23.) KüM - IM együttes rendelet 2.§-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás – felhatalmazva!
Horvátország magyarországi nagykövetsége
Bárhol szivesen látják a magyarokat, gyerekekkel is. Javasolt a csendesebb helyek, kisebb települések, üdülőfalvak, üdülőtelepek vagy ún. gyermek-barát hotelek a családosoknak. A felkapottabb helyeken állandó a "bulizós" hangulat, kissé lármásabbak, hajnal felé a kisebb gyerekek már nem bírják - ezért ezeket inkább szórakást igénylő utazóknak ajánljuk.
Külképviseletek
Magyarország horvátországi nagykövetsége
Zágráb
Nagykövetség
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
457-9301
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:
dr. Györkös Péter
E-mail:
mailto:mission.zgb@kum.hu
Honlap (Konzuli hivatal is):
http://www.mfa.gov.hu/emb/zagreb
Zágráb
Konzuli hivatal
Cím:
10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257
Előhívó:
(00)-(385)-(1)
Telefon:
4890-906
Ügyelet:
4890-906
Fax:
4579-302
Főkonzul:
Dr. Pék Miklós
E-mail:
mailto:consulate.zgb@kum.hu
Ügyfélfogadás:
október 1-május 31: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00, június 1-szeptember 30: minden munkanap: 9.00-12.00
Konzuli kerület:
Egész Horvátország.
Az 1/2002. (1.23.) KüM - IM együttes rendelet 2.§-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás – felhatalmazva!
Horvátország magyarországi nagykövetsége
| Zágráb | Nagykövetség |
| Cím: | 10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257 |
| Előhívó: | (00)-(385)-(1) |
| Telefon: | 4890-906 |
| Ügyelet: | 4890-906 |
| Fax: | 457-9301 |
| Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: | dr. Györkös Péter |
| E-mail: | mailto:mission.zgb@kum.hu |
| Honlap (Konzuli hivatal is): | http://www.mfa.gov.hu/emb/zagreb |
| Zágráb | Konzuli hivatal |
| Cím: | 10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257 |
| Előhívó: | (00)-(385)-(1) |
| Telefon: | 4890-906 |
| Ügyelet: | 4890-906 |
| Fax: | 4579-302 |
| Főkonzul: | Dr. Pék Miklós |
| E-mail: | mailto:consulate.zgb@kum.hu |
| Ügyfélfogadás: | október 1-május 31: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00, június 1-szeptember 30: minden munkanap: 9.00-12.00 |
| Konzuli kerület: | Egész Horvátország. |
| Budapest | Nagykövetség |
| Cím: | 1065 Budapest, Munkácsy Mihály utca 15. |
| Előhívó: | - |
| Telefon: | 354-1315, 269-5854 |
| Fax: | 354-1319 |
| E-mail: | croemb.bp@mvp.hr |
| Honlap: | - |
| Pécs | Főkonzulátus |
| Cím: | 7624 Pécs, Ifjúság útja 11. |
| Előhívó: | (72) |
| Telefon: | 210-840 |
| Fax: | 210-575; 210-575 |
| E-mail: | mailto:hrvkonz@accelero.hu |
| Honlap: | - |
Beutazás
Vízum
A magyar állampolgárok valamennyi forgalomban lévő magyar személyi igazolvánnyal - ideértve a régi típusú, füzet alakú igazolványt, valamint az ideiglenes személyi igazolványt is -, beutazhatnak Horvátországba. Ideiglenes személyivel, ha az egy A4-es papír, nem lehet átmenni a határon, csak abban az esetben ha plasztik-kártyás ideiglenes személy igazolványunk van. A személyi igazolvánnyal való beutazás Horvátország területére nincs korhatárhoz kötve. Horvátországba gépjárművel történő beutazás során az érvényes vezetői engedély és forgalmi engedély mellett rendelkezni kell a beutazáshoz használt gépjárműre vonatkozó érvényes emzetközi biztosítási zöldkártyával is.
Azon állampolgárok akik, nem az állampolgárságuknak megfelelő országban tartózkodási engedéllyel életvitel szerűen élnek és külföldi személyi igazolványuk van, azok az állampolgárságuknak megfelelő személyi igazolvánnyal utazhatnak be Horvátországba. Vagyis, ha Magyarországon például egy román állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélye és magyar személyi igazolványa is van, akkor ő - mivel román állampolgár - a román személyi igazolványával mehet be Horvátországba. Ez a rendelkezés az EU tagországaira ki van terjesztve, vagyis bárki beléphet az állampolgárságának megfelelő személyi igazolvánnyal
Vámszabályok
A Horvát Köztársaság vámrendelkezései összhangban vannak az Európai Unió országainak előírásaival. Külföldi valuta szabadon be- és kivihető. A hazai valutából maximum 2000 kuna vihető ki az országból. Az értékes szakmai és technikai felszerelést a határon be kell jelenteni. Az utas kíséretében levő kutyáknak és macskáknak hivatalos, állatorvos által kitöltött nemzetközi igazolvánnyal (CITES) kell rendelkezniük, melyből kitűnik, hogy a veszettség elleni védőoltás időpontja meghaladja a legkevesebb 15 napot, de nem régibb 6 hónapnál. 500 kunánál értékesebb áru vásárlása esetén, amelyet a külföldi állampolgár kivisz az országból "Porezni ček" /Tax cheque/ ellenében az adó visszatéríthető. Kivihető az általunk összekészített élelmiszercsomag a tejtermék, nyershús és a házilag készített hentesáru kivételével. Az állati eredetű félkész- és késztermék élelmiszer (kivéve az úti élelem) csak állategészségügyi ellenőrzés után vihető ki. Ez a szabály a behozatalra is vonatkozik. Kiutazás előtt célszerű a Horvát Köztársaság Nagykövetségén érdeklődni a vámkorlátozásokról. A beutazó külföldinek 100 euró/nap fedezettel kell rendelkeznie. Amennyiben a külföldi horvátországi természetes vagy jogi személy által hitelesített meghívólevéllel, szállásfoglalással vagy hasonló irattal rendelkezik, elegendő 50 euró/nap fedezetet bemutatni. Az anyagi eszközök meglétének bizonyítékaként elfogadnak hitelkártyát, bankkártyát, banki igazolást, csekket és más bizonyítékot is, amelyekből megállapítható az anyagi feltételek megléte.
Közlekedés
Autóval
2006. január 1-től kötelező minden, Horvátországba belépő autóban, gépjárművenként legalább egy sárga-sárgászöld fényvisszaverő mellény megléte. A magyarországinál sűrűbb és szigorúbb közúti ellenőrzésekkel kell számolni. (A rendőrség fokozott közúti ellenőrzést tart, különösen az idegenforgalmi szezonban és főleg a hétvégeken. Az ellenőrzés az előírt sebesség (radaros sebességmérés) és a követési távolság betartására, a zöldkártya érvényességére, a gépkocsi tartozékok meglétére és az alkoholos befolyás alatt álló gépkocsivezetők kiszűrésére irányul). Nem vonnak maguk után szabálysértési eljárást, hanem helyszíni bírság (300, 400, 500 kuna) kifizetésével rendezhetők a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető kisebb, szabálysértések.
KRESZ, büntetési tételek:
Lakott területen kívül az a gépjárművezető, aki a megengedett legnagyobb sebességet 50 km/h sebességgel túllépi. 3000-7000 HRK pénzbírsággal, ha a megengedett sebességet 30-50 km/h-val lépi túl 1000 HRK pénzbírsággal, aki a megengedettnél 20-30 km/h-val nagyobb sebességgel halad 500 HRK pénzbírsággal büntethető. Szabálytalan előzés esetén a gépjárművezető 1000 kuna pénzbírságot fizet; ha az előtte haladó gépjármű jelezte balra kanyarodási szándékát, akkor az jobb oldalról előzhető meg, amennyiben a gépjárművezető ellentétesen cselekszik, ő 2000 HRK pénzbírsággal büntetendő; ha a gépjárművezető sorban haladó járműveket előz meg, a pénzbírság ilyen esetben 2000 HRK; kétsávos úttesten kétirányú forgalom esetén alagútban, hídon, beláthatatlan kanyarban tilos előzni, ha a gépjárművezető ellentétesen cselekszik, büntetése 2000 HRK. Többsávos úttesten az ún. szlalomozás bírsága 1000 HRK. Autópályán tilos megfordulni, illetve egyik sávból a másikba szlalomozni, a szabálysértésekért járó pénzbírság 2000 HRK. Alagútban tilos megállni, parkolni, vagy megfordulni, a szabálysértésekért 1000-től 2000 HRK pénzbírság jár. A követési távolság be nem tartása 500 HRK pénzbírsággal sújtandó. Tompított fényszóró használata nappali fénynél is kötelező, téli időszámítás idején, amennyiben nincs bekapcsolva, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár; motorbiciklin és mopeden a tompított fényszóró használata nappali fénynél is kötelező egész évben. 16 éves kor alatti gyermekek részére bukósisak használata biciklizés közben kötelező, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár. Ha a gyalogos tilos jelzés ellenére, vagy nem az arra kijelölt helyen kel át, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár. Amennyiben a gépjárművezető nem ad elsőbbséget a gyalogosoknak, a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár; amennyiben a mellette haladó gépjármű megáll átengedni a gyalogost, de a gépjárművezető nem, büntetése 2000 HRK. Gépjárművön olyan teher nem szállítható, amellyel együtt a gépjármű a megengedett össztömeget meghaladja, illetve a teher nem veszélyeztetheti a közlekedésben résztvevőket; a rendelkezés be nem tartása 5000-től 15.000 HRK pénzbírsággal büntetendő. Ha a gépjárművezető tilos jelzés ellenére, vagy a leengedett sorompó ellenére vasúti átjárón áthajt, a szabálysértés 2000-től 5000 HRK pénzbírsággal jár. A gépjárműben legfeljebb a forgalmi engedélyben bejegyzett számú személy szállítható (két 10 éves kor alatti gyermek 1 felnőtt személynek számítandó), a jármű zárt részén, mely belülről nem nyitható, személyek szállítása tilos, amennyiben a gépjárművezető ettől eltér, részére 5000-től 15.000 HRK pénzbírság szabható ki. A vezető és utasai részére egyaránt kötelező a biztonsági öv használata, ha nincs bekapcsolva, a szabálysértés 500 HRK pénzbírsággal jár. Első ülésen 12 éves kor alatti gyermek nem utazhat; 5 éves korig gyerekülés használata kötelező, a szabálysértésért 500 HRK pénzbírság jár. Közúti baleset részesei kötelesek a helyszínen maradni, a baleset helyszínét biztosítani, a rendőrséget értesíteni; amennyiben elhagyják a baleset helyszínét, a szabálysértés 3000-től 7000 HRK pénzbírsággal jár. A baleset részesei kötelesek kitölteni és aláírni az un. "európai baleseti bejelentőt", vagy bármilyen más módon személyes adataikat és gépjárműveik adatait kicserélni, ha ezt nem teszi meg valamelyikük, a szabálysértés 2000-től 5000 HRK pénzbírsággal jár. A baleset helyszínén a felek alkohol-(esetleg drog-) szonda teszten esnek át, és amennyiben az 0.000 ezreléknél többet mutat, a helyszínelő rendőr a felet orvosi vérvételre kötelezi, amennyiben ennek ellenáll, a szabálysértésért járó büntetés 5000-től 15.000 HRK pénzbírság, vagy 60 napos elzárás. Vezetés közben mobiltelefon kézzel történő használata tilos, a szabálysértésért járó pénzbírság 500 HRK. Amennyiben a gépjárművezető nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel, a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár. Amennyiben a gépjárművezető olyan mértékben fáradt, vagy beteg, hogy nem képes a biztonságos vezetésre, nem vezethet; ha ezzel ellenkezően cselekszik, részére 1000-től 2000 HRK pénzbírságot szabnak ki.
Sebességkorlátozás:
- autópálya: 130 km/h
- autóút: 110km/h
- egyéb utakon: 90 km/h
- lakott területen: 50 km/h
Autópálya:
A horvátországi gyorsforgalmi utakon lévő alagutak használatáért külön díjat nem kell fizetni. Ez alól kivételt képez az Isztria kapujában megépített Ucka alagút. Az autópályadíjakról, az Ucka alagút, valamint a Krk-i híd használati díjáról részletes tájékoztató található az alábbi honlapokon:
Benzinkutak, üzemanyag-árak:
A benzinkutak naponta 7 - 17 vagy 18 óráig, a nyári idényben 22 óráig tartanak nyitva. Az ügyeletes benzinkutak a nagyobb városokban és a nemzetközi utakon 0 - 24 óráig tartanak nyitva. Minden benzinkútnál árusítanak: Eurosuper 95, Super 98, Normál és Euro Diesel üzemanyagot, a nagyobb városokban gázt is. Az üzemanyagárak nagyjából megegyeznek a magyarországival.
diesel: 8,2 kuna
benzin: 8,35 kuna
Részletesebben:
http://www.ina.hr/default.aspx?id=203
Parkolás:
Mind a rendőrség, mind a Közterület Fenntartó Vállalat parkolást ellenőrző munkatársai részéről érzékelhető, hogy gyorsabban intézkednek a szabálytalanul parkoló külföldi gépjárművek esetén. (A fővárosban rendkívül nehéz parkolni, a tilosban parkoló gépkocsikat gyorsan elszállítják.) A hatóságok által elszállított gépjármű kiváltása 500 kuna, ezen felül még a közlekedési vétség bírságát is ki kell fizetni, ami változó, de legalább 250 kuna. A „pók" szolgálat központi száma (+385 1) 4877-581, a gépjárműveket Zágrábban a Strojarska 14. sz. alatti depóra szállítják, ami a buszpályaudvar mögött található. A „pók" szolgálat 0-24 óráig dolgozik, munka és ünnepnapokon egyaránt.
Taxi
Busszal
Nyáron Horvátországba a Volánbusz két járatával is eljuthatunk; az Adria Expressz és a Dalmát Expressz június 22. és szeptember 15. között közlekedik. Nagy előnyük, hogy a vonatnál lényegesen, 5-6 órával rövidebb idő alatt teszik meg az utat, ugyanakkor viszont néhány ezer forinttal drágábbak is a vonatos alternatívánál. További előny, hogy a Volán járatain diákkedvezményt is igénybe vehetünk, ez azonban kevéske, alig 10%-ot jelent. Hátrányuk viszont, hogy csupán hetente egyszer indulnak. Szemben a vonatos alternatívákkal, a budapesti Népligetből induló Dalmát Expressz mindössze 10 és fél óra alatt ér le Splitbe. Előnye, hogy este 19:30-kor indul, tehát a vidékiek is könnyen elérhetik. Hátránya viszont, hogy csak hetente egyszer, péntekenként indul. A busz Siófok, Nagykanizsa, Letenye, Zadar, Biograd, Vodice, Sibenik, Primosten, Trogir, Kastel Stari és persze Split városokban áll meg. Az isztriai tengerpartot megcélzó, Porečig közlekedő Adria Expressz szombatonként reggel 6 órakor indul, szintén a Népligetből, így a vidékről érkezők jóval neccesebben érhetik el; a busz ugyanakkor Siófok, Nagykanizsa és Letenye városokban is megáll, így itt is meg lehet kísérelni a csatlakozást. A menetidő itt is lényegesen kedvezőbb a vonaténál, Rijekába 14:30-kor, tehát 8 és fél óra alatt érkezhetünk meg. A busz egyébként Horvátországban Rijeka, Opatija, Pula, Vrsar és Poreč városokban áll meg.
Bár a honlap kissé megtévesztő módon ennél jóval alacsonyabb árakat emleget, ne dőljünk be neki: a teljes árú retúrjegy Rijekáig és Opatijáig 15900 forintba, az összes többi városig pedig 17900 forintba kerül; a diákjegy nem lényegesen olcsóbb, 14310 forint, illetve 16110 forint. Az információ és a jegyfoglalás a +385 1 6612 789 számon vehető igénybe; a telefonos foglalás díja 9,7 kuna. Ezen kívül a magyarországi turistáknak még egy 7 kunás állomás-adót is ki kell fizetniük, ha busszal kívánnak utazni.
Zágrábi buszpályaudvar:
4 Marina Držića Av.
10 000, Zagreb,
Honlapja:
http://web.archive.org/web/20080211114658/www.akz.hr/En.htm
Menetrend:
http://web.archive.org/web/20080123071228/www.akz.hr/EN/voznired.aspx
Spliti buszpályaudvar:
http://web.archive.org/web/20080201200855/www.ak-split.hr/EN/index.html
Vonattal
Budapestről közvetlen vonattal az Adrián Rijeka és Split városokba juthatunk el. A Maestral nemzetközi gyorsvonattal való utazás viszonylag kényelmes, némileg olcsóbb, mint a busz, ugyanakkor a többi utazási formához képest aránytalanul hosszú. Kétségtelen előnye viszont, hogy az utazás éjszaka történik, így a nap értékes részét megnyerhetjük.
* 8:05: Keleti PU (Venezia Euronight)
* 13:43: Zagreb Glavni Kolodvor (A retúrjegy ára: 7200 Ft)
* Másfél órás kávészünet Zágrábban
* 14:15: Zagreb Autobusni Kolodvor
* 19:15: Split (Az egyirányú jegy ára 180 kn, kb. 6000 Ft)
* Összidő: kb. 11 óra.
* Összköltség: kb. 13 000 Ft (visszafelé menet további 6000 Ft-tal kell számolnunk, így az összköltség 18000 Ft lesz.)
Repülővel
A civil légiközlekedésben résztvevő repülőgépek fogadására alkalmas légikikötők:
Dubrovnik repülőtér
Telefonszám: +385 (0)20 773 333
Web oldal: www.airport-dubrovnik.hr
Pula repülőtér
Telefonszám: +385 (0)52 530 140
Web oldal: www.airport-pula.hr
Rijeka repülőtér
Telefonszám: +385 (0)51 842 134
Web oldal: www.rijeka-airport.hr
Split repülőtér
Telefonszám: +385 (0)21 203 555
Page Web: www.split-airport.hr
Zadar repülőtér
Telefonszám: +385 (0)23 205 800
Page Web: www.zadar-airport.hr
Zágráb repülőtér
Telefonszám: +385 (0)1 4562 222
Web oldal: www.zagreb-airport.hr
A civil légiközlekedésben résztvevő repülőgépek fogadására alkalmas leszállóhelyek:
Brač repülőtér
Telefonszám: +385 (0)21 559 701
Web oldal: www.airport-brac.hr
Osijek Leszállóhely
Telefonszám: +385 (0)31 514 402
Web oldal:www.osijek-airport.hr
Mali Lošinj Leszállóhely
Telefonszám: +385 (0)51 235 148
Web oldal: www.airportmalilosinj.hr
Hajóval
Bank - Posta - Telefon
Bank
Magyarországon megszokott állapotok szerint használhatja Maestro kártyáját Horvátországban. Ne felejtse el indulás előtt kártyája érvényességének lejáratát és esetleges magyarországi használatra vonatkozó korlátozását ellenőrizni! Hitelkártyák és más fizetési módozatok: Horvátországban az általánosan ismert hitelkártyákkal - Eurocard/Mastercard, Diners, American Express és Visa - való fizetés általánosan elterjedt. Minden üzlet, étterem, ügynökség, szálloda és egyéb árusítóhely, ahol hitelkártyával lehet fizetni, jól látható helyre ragasztja fel az általa elfogadott hitelkártya logóját, jelét vagy reklámját. Hitelkártyával készpénzt az automatákban lehet felvenni. A postán az Eurocard/Mastercard és Diners hitelkártyával lehet készpénzt felvenni. Az utazási csekkek beváltásánál 2% a jutalék. A Hrvatska Postanska Banka mintegy 1230 pénzkifizető hellyel rendelkezik és a szolgáltatás egész Horvátországban elérhető. A beváltási bizonylat ellenében visszaváltja a HPB a megmaradt horvát kuna összeget. Az árfolyameltérésekre azonban számítani kell.
Az erste bank horvátországi ATM listája:
http://www.erstebank.hr/oNama_bankomati.asp?ID=0
Az OTP horvátországi ATM listája:
http://www.otpbanka.hr/english/bankomati.htm
Fizetőeszközök
HORVÁT KUNA
Jelölés: Kn
Váltópénz: lipa (pl) (1/100)
Érmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50 lipa, 1, 2, 5 kuna.
Bankjegyek: 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 kuna
Központi bank: Hrvatska Narodna Banka
Weboldal: www.hnb.hr
Árfolyam:
1HRK= kb 36HUF
http://www.napiarfolyam.hu/árfolyam/Horvát+Kuna/valuta/
Posta
Horvátországban könnyen felismerhető a posta logója: a HP - sárga mezőben kék betűk. Az idegenforgalmi központokban hétfőtől szombatig 7-21 vagy 22 óráig, vasárnap 7-14 óráig tartanak nyitva. A postahivatalokban kétféle telefonálási mód lehetséges, az egyik, hogy telefonkártyával magunk telefonálunk, a másik, hogy megrendeljük a postán a hívást. A postahivatalokból távirat, fax küldhető és pénzváltással is foglalkoznak. Képeslapot és bélyeget a postán és a kioszkokban árulnak. Levélpapírt és borítékot a postán vagy a papírüzletekben árulnak. A sárga postaládákon jól látható a HPT felirat, leggyakrabban a postaépületen vagy a helység központjában találhatók.
Telefon
Ország hívószám: +385
Hasznos telefonszámok:
Rendőrség: 92
Tűzoltók: 93
Elsősegély: 94
Segély az úton: 987 (amennyiben mobiltelefonszámról hív, tárcsázza a +385 1 987)
Időjárási viszonyok és útviszonyok +385 1 46 40 800
Útviszonyok +385 1 46 40 800
Horvát autóklub (HAK) +385 1 66 11 999;
Tudakozó, helyi és vidéki telefonszámok 988
Tudakozó, külföldi telefonszámok 902
Általános tudakozó: 981
Vásárlás
Nyitvatartás
Az üzletek 8-20 óráig tartanak nyitva,szombaton 8-14 óráig.Ez a nyaralóhelyeken módosulhat. A bankok 7-19 óráig tartanak nyitva hétközben,szombaton 7-13-ig.
Jellemző árak
Az árak hasonlóak a magyarokhoz.Szezononként esetleg drágábban lehetnek a zöldségek és a kenyér.Az italok és ásványvizek szintén hasonlóak,mint itthon.A piacon olcsón vásárolhatunk frissen fogott halat és speciális házi sajtokat.
Éttermi árak:
leves: 12-15 kuna
saláta: 12-15 kuna
főétel: 45-80 kuna
kávé: 5-10 kuna
üdítők (0,2 lit.): 12 kuna
tintahal: 45 kuna
Csevap: 35-45 kuna
rák: 100 kuna
Bolti árak:
üdítők (rostos 1 lit.): 7,50-8,00 kuna
üdítők (szénsavas 1 lit.): 6,00 kuna
tojás 1 db: 1,60 kuna
tej (1 lit.): 5-6,5 kuna
sör (dobozos 0,3 lit.): 5-6,5 kuna
kenyér: 6 kuna
felvágottak (1 kg): 50 kuna
húsok (1 kg) - csirke: 20 kuna - marha: 50 kuna - sertés: 42 kuna
sajt (1 kg): 50-80 kuna
Vásárlási tanácsok
A legjobb szuvenír a hagyományos kézimunka, pl. kötött tárgyak, csipke és díszítőtárgyak, amiket ezüstből, kagylóból és tengeri korallból készítenek. Nagyon érdekes tárgyak kaphatók fából és agyagból, amik szintén kézimunkával készülnek. Ha ruhát vagy cipőt szeretnének venni, valószínűleg nem fognak tetszeni a bolti árak. Ha nem feltétlenül fontos a márkás divat, azt ajánljuk, hogy keressen meg kisebb boltokat és piacot. Az árak sokkal kedvezőbbek, a választék még nagyon jó.
Üzletek
Biztonság
Az ország egyes területeire vonatkozó aknaveszély kivételével a közbiztonság jónak mondható. A balesetveszély miatt fokozottan szükséges az aknaveszély jelzéssel ellátott területek elkerülése. Az említett területeken a főútvonalakról nem célszerű letérni.
Egészség
Hepatitis A elleni védőltás ajánlott
Kisszótár
Általános kifejezések
Autóval
2006. január 1-től kötelező minden, Horvátországba belépő autóban, gépjárművenként legalább egy sárga-sárgászöld fényvisszaverő mellény megléte. A magyarországinál sűrűbb és szigorúbb közúti ellenőrzésekkel kell számolni. (A rendőrség fokozott közúti ellenőrzést tart, különösen az idegenforgalmi szezonban és főleg a hétvégeken. Az ellenőrzés az előírt sebesség (radaros sebességmérés) és a követési távolság betartására, a zöldkártya érvényességére, a gépkocsi tartozékok meglétére és az alkoholos befolyás alatt álló gépkocsivezetők kiszűrésére irányul). Nem vonnak maguk után szabálysértési eljárást, hanem helyszíni bírság (300, 400, 500 kuna) kifizetésével rendezhetők a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető kisebb, szabálysértések.
KRESZ, büntetési tételek:
Lakott területen kívül az a gépjárművezető, aki a megengedett legnagyobb sebességet 50 km/h sebességgel túllépi. 3000-7000 HRK pénzbírsággal, ha a megengedett sebességet 30-50 km/h-val lépi túl 1000 HRK pénzbírsággal, aki a megengedettnél 20-30 km/h-val nagyobb sebességgel halad 500 HRK pénzbírsággal büntethető. Szabálytalan előzés esetén a gépjárművezető 1000 kuna pénzbírságot fizet; ha az előtte haladó gépjármű jelezte balra kanyarodási szándékát, akkor az jobb oldalról előzhető meg, amennyiben a gépjárművezető ellentétesen cselekszik, ő 2000 HRK pénzbírsággal büntetendő; ha a gépjárművezető sorban haladó járműveket előz meg, a pénzbírság ilyen esetben 2000 HRK; kétsávos úttesten kétirányú forgalom esetén alagútban, hídon, beláthatatlan kanyarban tilos előzni, ha a gépjárművezető ellentétesen cselekszik, büntetése 2000 HRK. Többsávos úttesten az ún. szlalomozás bírsága 1000 HRK. Autópályán tilos megfordulni, illetve egyik sávból a másikba szlalomozni, a szabálysértésekért járó pénzbírság 2000 HRK. Alagútban tilos megállni, parkolni, vagy megfordulni, a szabálysértésekért 1000-től 2000 HRK pénzbírság jár. A követési távolság be nem tartása 500 HRK pénzbírsággal sújtandó. Tompított fényszóró használata nappali fénynél is kötelező, téli időszámítás idején, amennyiben nincs bekapcsolva, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár; motorbiciklin és mopeden a tompított fényszóró használata nappali fénynél is kötelező egész évben. 16 éves kor alatti gyermekek részére bukósisak használata biciklizés közben kötelező, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár. Ha a gyalogos tilos jelzés ellenére, vagy nem az arra kijelölt helyen kel át, a szabálysértés 300 HRK pénzbírsággal jár. Amennyiben a gépjárművezető nem ad elsőbbséget a gyalogosoknak, a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár; amennyiben a mellette haladó gépjármű megáll átengedni a gyalogost, de a gépjárművezető nem, büntetése 2000 HRK. Gépjárművön olyan teher nem szállítható, amellyel együtt a gépjármű a megengedett össztömeget meghaladja, illetve a teher nem veszélyeztetheti a közlekedésben résztvevőket; a rendelkezés be nem tartása 5000-től 15.000 HRK pénzbírsággal büntetendő. Ha a gépjárművezető tilos jelzés ellenére, vagy a leengedett sorompó ellenére vasúti átjárón áthajt, a szabálysértés 2000-től 5000 HRK pénzbírsággal jár. A gépjárműben legfeljebb a forgalmi engedélyben bejegyzett számú személy szállítható (két 10 éves kor alatti gyermek 1 felnőtt személynek számítandó), a jármű zárt részén, mely belülről nem nyitható, személyek szállítása tilos, amennyiben a gépjárművezető ettől eltér, részére 5000-től 15.000 HRK pénzbírság szabható ki. A vezető és utasai részére egyaránt kötelező a biztonsági öv használata, ha nincs bekapcsolva, a szabálysértés 500 HRK pénzbírsággal jár. Első ülésen 12 éves kor alatti gyermek nem utazhat; 5 éves korig gyerekülés használata kötelező, a szabálysértésért 500 HRK pénzbírság jár. Közúti baleset részesei kötelesek a helyszínen maradni, a baleset helyszínét biztosítani, a rendőrséget értesíteni; amennyiben elhagyják a baleset helyszínét, a szabálysértés 3000-től 7000 HRK pénzbírsággal jár. A baleset részesei kötelesek kitölteni és aláírni az un. "európai baleseti bejelentőt", vagy bármilyen más módon személyes adataikat és gépjárműveik adatait kicserélni, ha ezt nem teszi meg valamelyikük, a szabálysértés 2000-től 5000 HRK pénzbírsággal jár. A baleset helyszínén a felek alkohol-(esetleg drog-) szonda teszten esnek át, és amennyiben az 0.000 ezreléknél többet mutat, a helyszínelő rendőr a felet orvosi vérvételre kötelezi, amennyiben ennek ellenáll, a szabálysértésért járó büntetés 5000-től 15.000 HRK pénzbírság, vagy 60 napos elzárás. Vezetés közben mobiltelefon kézzel történő használata tilos, a szabálysértésért járó pénzbírság 500 HRK. Amennyiben a gépjárművezető nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel, a szabálysértés 1000 HRK pénzbírsággal jár. Amennyiben a gépjárművezető olyan mértékben fáradt, vagy beteg, hogy nem képes a biztonságos vezetésre, nem vezethet; ha ezzel ellenkezően cselekszik, részére 1000-től 2000 HRK pénzbírságot szabnak ki.
Sebességkorlátozás:
- autópálya: 130 km/h
- autóút: 110km/h
- egyéb utakon: 90 km/h
- lakott területen: 50 km/h
Autópálya:
A horvátországi gyorsforgalmi utakon lévő alagutak használatáért külön díjat nem kell fizetni. Ez alól kivételt képez az Isztria kapujában megépített Ucka alagút. Az autópályadíjakról, az Ucka alagút, valamint a Krk-i híd használati díjáról részletes tájékoztató található az alábbi honlapokon:
Benzinkutak, üzemanyag-árak:
A benzinkutak naponta 7 - 17 vagy 18 óráig, a nyári idényben 22 óráig tartanak nyitva. Az ügyeletes benzinkutak a nagyobb városokban és a nemzetközi utakon 0 - 24 óráig tartanak nyitva. Minden benzinkútnál árusítanak: Eurosuper 95, Super 98, Normál és Euro Diesel üzemanyagot, a nagyobb városokban gázt is. Az üzemanyagárak nagyjából megegyeznek a magyarországival.
diesel: 8,2 kuna
benzin: 8,35 kuna
Részletesebben:
http://www.ina.hr/default.aspx?id=203
Parkolás:
Mind a rendőrség, mind a Közterület Fenntartó Vállalat parkolást ellenőrző munkatársai részéről érzékelhető, hogy gyorsabban intézkednek a szabálytalanul parkoló külföldi gépjárművek esetén. (A fővárosban rendkívül nehéz parkolni, a tilosban parkoló gépkocsikat gyorsan elszállítják.) A hatóságok által elszállított gépjármű kiváltása 500 kuna, ezen felül még a közlekedési vétség bírságát is ki kell fizetni, ami változó, de legalább 250 kuna. A „pók" szolgálat központi száma (+385 1) 4877-581, a gépjárműveket Zágrábban a Strojarska 14. sz. alatti depóra szállítják, ami a buszpályaudvar mögött található. A „pók" szolgálat 0-24 óráig dolgozik, munka és ünnepnapokon egyaránt.
Taxi
Busszal
Nyáron Horvátországba a Volánbusz két járatával is eljuthatunk; az Adria Expressz és a Dalmát Expressz június 22. és szeptember 15. között közlekedik. Nagy előnyük, hogy a vonatnál lényegesen, 5-6 órával rövidebb idő alatt teszik meg az utat, ugyanakkor viszont néhány ezer forinttal drágábbak is a vonatos alternatívánál. További előny, hogy a Volán járatain diákkedvezményt is igénybe vehetünk, ez azonban kevéske, alig 10%-ot jelent. Hátrányuk viszont, hogy csupán hetente egyszer indulnak. Szemben a vonatos alternatívákkal, a budapesti Népligetből induló Dalmát Expressz mindössze 10 és fél óra alatt ér le Splitbe. Előnye, hogy este 19:30-kor indul, tehát a vidékiek is könnyen elérhetik. Hátránya viszont, hogy csak hetente egyszer, péntekenként indul. A busz Siófok, Nagykanizsa, Letenye, Zadar, Biograd, Vodice, Sibenik, Primosten, Trogir, Kastel Stari és persze Split városokban áll meg. Az isztriai tengerpartot megcélzó, Porečig közlekedő Adria Expressz szombatonként reggel 6 órakor indul, szintén a Népligetből, így a vidékről érkezők jóval neccesebben érhetik el; a busz ugyanakkor Siófok, Nagykanizsa és Letenye városokban is megáll, így itt is meg lehet kísérelni a csatlakozást. A menetidő itt is lényegesen kedvezőbb a vonaténál, Rijekába 14:30-kor, tehát 8 és fél óra alatt érkezhetünk meg. A busz egyébként Horvátországban Rijeka, Opatija, Pula, Vrsar és Poreč városokban áll meg.
Bár a honlap kissé megtévesztő módon ennél jóval alacsonyabb árakat emleget, ne dőljünk be neki: a teljes árú retúrjegy Rijekáig és Opatijáig 15900 forintba, az összes többi városig pedig 17900 forintba kerül; a diákjegy nem lényegesen olcsóbb, 14310 forint, illetve 16110 forint. Az információ és a jegyfoglalás a +385 1 6612 789 számon vehető igénybe; a telefonos foglalás díja 9,7 kuna. Ezen kívül a magyarországi turistáknak még egy 7 kunás állomás-adót is ki kell fizetniük, ha busszal kívánnak utazni.
Zágrábi buszpályaudvar:
4 Marina Držića Av.
10 000, Zagreb,
Honlapja:
http://web.archive.org/web/20080211114658/www.akz.hr/En.htm
Menetrend:
http://web.archive.org/web/20080123071228/www.akz.hr/EN/voznired.aspx
Spliti buszpályaudvar:
http://web.archive.org/web/20080201200855/www.ak-split.hr/EN/index.html
Vonattal
Budapestről közvetlen vonattal az Adrián Rijeka és Split városokba juthatunk el. A Maestral nemzetközi gyorsvonattal való utazás viszonylag kényelmes, némileg olcsóbb, mint a busz, ugyanakkor a többi utazási formához képest aránytalanul hosszú. Kétségtelen előnye viszont, hogy az utazás éjszaka történik, így a nap értékes részét megnyerhetjük.
* 8:05: Keleti PU (Venezia Euronight)
* 13:43: Zagreb Glavni Kolodvor (A retúrjegy ára: 7200 Ft)
* Másfél órás kávészünet Zágrábban
* 14:15: Zagreb Autobusni Kolodvor
* 19:15: Split (Az egyirányú jegy ára 180 kn, kb. 6000 Ft)
* Összidő: kb. 11 óra.
* Összköltség: kb. 13 000 Ft (visszafelé menet további 6000 Ft-tal kell számolnunk, így az összköltség 18000 Ft lesz.)
Repülővel
A civil légiközlekedésben résztvevő repülőgépek fogadására alkalmas légikikötők:
Dubrovnik repülőtér
Telefonszám: +385 (0)20 773 333
Web oldal: www.airport-dubrovnik.hr
Pula repülőtér
Telefonszám: +385 (0)52 530 140
Web oldal: www.airport-pula.hr
Rijeka repülőtér
Telefonszám: +385 (0)51 842 134
Web oldal: www.rijeka-airport.hr
Split repülőtér
Telefonszám: +385 (0)21 203 555
Page Web: www.split-airport.hr
Zadar repülőtér
Telefonszám: +385 (0)23 205 800
Page Web: www.zadar-airport.hr
Zágráb repülőtér
Telefonszám: +385 (0)1 4562 222
Web oldal: www.zagreb-airport.hr
A civil légiközlekedésben résztvevő repülőgépek fogadására alkalmas leszállóhelyek:
Brač repülőtér
Telefonszám: +385 (0)21 559 701
Web oldal: www.airport-brac.hr
Osijek Leszállóhely
Telefonszám: +385 (0)31 514 402
Web oldal:www.osijek-airport.hr
Mali Lošinj Leszállóhely
Telefonszám: +385 (0)51 235 148
Web oldal: www.airportmalilosinj.hr
Hajóval
Bank - Posta - Telefon
Bank
Magyarországon megszokott állapotok szerint használhatja Maestro kártyáját Horvátországban. Ne felejtse el indulás előtt kártyája érvényességének lejáratát és esetleges magyarországi használatra vonatkozó korlátozását ellenőrizni! Hitelkártyák és más fizetési módozatok: Horvátországban az általánosan ismert hitelkártyákkal - Eurocard/Mastercard, Diners, American Express és Visa - való fizetés általánosan elterjedt. Minden üzlet, étterem, ügynökség, szálloda és egyéb árusítóhely, ahol hitelkártyával lehet fizetni, jól látható helyre ragasztja fel az általa elfogadott hitelkártya logóját, jelét vagy reklámját. Hitelkártyával készpénzt az automatákban lehet felvenni. A postán az Eurocard/Mastercard és Diners hitelkártyával lehet készpénzt felvenni. Az utazási csekkek beváltásánál 2% a jutalék. A Hrvatska Postanska Banka mintegy 1230 pénzkifizető hellyel rendelkezik és a szolgáltatás egész Horvátországban elérhető. A beváltási bizonylat ellenében visszaváltja a HPB a megmaradt horvát kuna összeget. Az árfolyameltérésekre azonban számítani kell.
Az erste bank horvátországi ATM listája:
http://www.erstebank.hr/oNama_bankomati.asp?ID=0
Az OTP horvátországi ATM listája:
http://www.otpbanka.hr/english/bankomati.htm
Fizetőeszközök
HORVÁT KUNA
Jelölés: Kn
Váltópénz: lipa (pl) (1/100)
Érmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50 lipa, 1, 2, 5 kuna.
Bankjegyek: 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 kuna
Központi bank: Hrvatska Narodna Banka
Weboldal: www.hnb.hr
Árfolyam:
1HRK= kb 36HUF
http://www.napiarfolyam.hu/árfolyam/Horvát+Kuna/valuta/
Posta
Horvátországban könnyen felismerhető a posta logója: a HP - sárga mezőben kék betűk. Az idegenforgalmi központokban hétfőtől szombatig 7-21 vagy 22 óráig, vasárnap 7-14 óráig tartanak nyitva. A postahivatalokban kétféle telefonálási mód lehetséges, az egyik, hogy telefonkártyával magunk telefonálunk, a másik, hogy megrendeljük a postán a hívást. A postahivatalokból távirat, fax küldhető és pénzváltással is foglalkoznak. Képeslapot és bélyeget a postán és a kioszkokban árulnak. Levélpapírt és borítékot a postán vagy a papírüzletekben árulnak. A sárga postaládákon jól látható a HPT felirat, leggyakrabban a postaépületen vagy a helység központjában találhatók.
Telefon
Ország hívószám: +385
Hasznos telefonszámok:
Rendőrség: 92
Tűzoltók: 93
Elsősegély: 94
Segély az úton: 987 (amennyiben mobiltelefonszámról hív, tárcsázza a +385 1 987)
Időjárási viszonyok és útviszonyok +385 1 46 40 800
Útviszonyok +385 1 46 40 800
Horvát autóklub (HAK) +385 1 66 11 999;
Tudakozó, helyi és vidéki telefonszámok 988
Tudakozó, külföldi telefonszámok 902
Általános tudakozó: 981
Vásárlás
Nyitvatartás
Az üzletek 8-20 óráig tartanak nyitva,szombaton 8-14 óráig.Ez a nyaralóhelyeken módosulhat. A bankok 7-19 óráig tartanak nyitva hétközben,szombaton 7-13-ig.
Jellemző árak
Az árak hasonlóak a magyarokhoz.Szezononként esetleg drágábban lehetnek a zöldségek és a kenyér.Az italok és ásványvizek szintén hasonlóak,mint itthon.A piacon olcsón vásárolhatunk frissen fogott halat és speciális házi sajtokat.
Éttermi árak:
leves: 12-15 kuna
saláta: 12-15 kuna
főétel: 45-80 kuna
kávé: 5-10 kuna
üdítők (0,2 lit.): 12 kuna
tintahal: 45 kuna
Csevap: 35-45 kuna
rák: 100 kuna
Bolti árak:
üdítők (rostos 1 lit.): 7,50-8,00 kuna
üdítők (szénsavas 1 lit.): 6,00 kuna
tojás 1 db: 1,60 kuna
tej (1 lit.): 5-6,5 kuna
sör (dobozos 0,3 lit.): 5-6,5 kuna
kenyér: 6 kuna
felvágottak (1 kg): 50 kuna
húsok (1 kg) - csirke: 20 kuna - marha: 50 kuna - sertés: 42 kuna
sajt (1 kg): 50-80 kuna
Vásárlási tanácsok
A legjobb szuvenír a hagyományos kézimunka, pl. kötött tárgyak, csipke és díszítőtárgyak, amiket ezüstből, kagylóból és tengeri korallból készítenek. Nagyon érdekes tárgyak kaphatók fából és agyagból, amik szintén kézimunkával készülnek. Ha ruhát vagy cipőt szeretnének venni, valószínűleg nem fognak tetszeni a bolti árak. Ha nem feltétlenül fontos a márkás divat, azt ajánljuk, hogy keressen meg kisebb boltokat és piacot. Az árak sokkal kedvezőbbek, a választék még nagyon jó.
Üzletek
Biztonság
Az ország egyes területeire vonatkozó aknaveszély kivételével a közbiztonság jónak mondható. A balesetveszély miatt fokozottan szükséges az aknaveszély jelzéssel ellátott területek elkerülése. Az említett területeken a főútvonalakról nem célszerű letérni.
Egészség
Hepatitis A elleni védőltás ajánlott
Kisszótár
Általános kifejezések
Az erste bank horvátországi ATM listája:
http://www.erstebank.hr/oNama_bankomati.asp?ID=0
Az OTP horvátországi ATM listája:
http://www.otpbanka.hr/english/bankomati.htm
Ország hívószám: +385
Hasznos telefonszámok:
Rendőrség: 92
Tűzoltók: 93
Elsősegély: 94
Segély az úton: 987 (amennyiben mobiltelefonszámról hív, tárcsázza a +385 1 987)
Időjárási viszonyok és útviszonyok +385 1 46 40 800
Útviszonyok +385 1 46 40 800
Horvát autóklub (HAK) +385 1 66 11 999;
Tudakozó, helyi és vidéki telefonszámok 988
Tudakozó, külföldi telefonszámok 902
Általános tudakozó: 981
Vásárlás
Nyitvatartás
Az üzletek 8-20 óráig tartanak nyitva,szombaton 8-14 óráig.Ez a nyaralóhelyeken módosulhat. A bankok 7-19 óráig tartanak nyitva hétközben,szombaton 7-13-ig.
Jellemző árak
Az árak hasonlóak a magyarokhoz.Szezononként esetleg drágábban lehetnek a zöldségek és a kenyér.Az italok és ásványvizek szintén hasonlóak,mint itthon.A piacon olcsón vásárolhatunk frissen fogott halat és speciális házi sajtokat.
Éttermi árak:
leves: 12-15 kuna
saláta: 12-15 kuna
főétel: 45-80 kuna
kávé: 5-10 kuna
üdítők (0,2 lit.): 12 kuna
tintahal: 45 kuna
Csevap: 35-45 kuna
rák: 100 kuna
Bolti árak:
üdítők (rostos 1 lit.): 7,50-8,00 kuna
üdítők (szénsavas 1 lit.): 6,00 kuna
tojás 1 db: 1,60 kuna
tej (1 lit.): 5-6,5 kuna
sör (dobozos 0,3 lit.): 5-6,5 kuna
kenyér: 6 kuna
felvágottak (1 kg): 50 kuna
húsok (1 kg) - csirke: 20 kuna - marha: 50 kuna - sertés: 42 kuna
sajt (1 kg): 50-80 kuna
Vásárlási tanácsok
A legjobb szuvenír a hagyományos kézimunka, pl. kötött tárgyak, csipke és díszítőtárgyak, amiket ezüstből, kagylóból és tengeri korallból készítenek. Nagyon érdekes tárgyak kaphatók fából és agyagból, amik szintén kézimunkával készülnek. Ha ruhát vagy cipőt szeretnének venni, valószínűleg nem fognak tetszeni a bolti árak. Ha nem feltétlenül fontos a márkás divat, azt ajánljuk, hogy keressen meg kisebb boltokat és piacot. Az árak sokkal kedvezőbbek, a választék még nagyon jó.
Üzletek
Biztonság
Az ország egyes területeire vonatkozó aknaveszély kivételével a közbiztonság jónak mondható. A balesetveszély miatt fokozottan szükséges az aknaveszély jelzéssel ellátott területek elkerülése. Az említett területeken a főútvonalakról nem célszerű letérni.
Egészség
Hepatitis A elleni védőltás ajánlott
Kisszótár
Általános kifejezések
Számok
| 1 | |
| 2 | |
| 3 | |
| 4 | |
| 5 | |
| 6 | |
| 7 | |
| 8 | |
| 9 | |
| 10 |
Vásárlás, élelmiszer
Szállás
Szórakozás
IDÉNY AJÁNLÓ: 
adventbecsben.hu - Advent Bécsben 2011 
velenceikarneval.hu - Velencei Karnevál 2012 iskolaikirandulas.hu csoportosutazas.hu pragaiutazas.hu krakkoiutazas.hu romaiutazas.hu olaszorszagiutazas.hu csaladosutazas.hu thaifoldiutazas.hu kubautazas.hu adventbecsben.hu velenceikarneval.hu velenceikarneval.org velenceikarneval.eu velenceikarneval2012.eu velenceikarnevál.hu
Legkeresettebb idényjellegű utazás: Velencei Karnevál 
SZÁLLÁS AJÁNLÓ: nyariszallasok.hu ausztriaiszallasok.hu parizsiszallasok.hu gyogyszallasok.hu pragaiszallasok.hu romaiszallasok.hu KIEMELT PARTNEREINK: MILLENNIUM UTAZÁSI IRODA ISKOLAIKIRANDULAS.hu HUNGARYDENTAL.ORG velenceikarneval.eu Országos Idegenvezetői Adatbázis - idegenvezetes.info
Az xutazas.hu és az 
embléma az Travelorigo védjegye és szolgáltatási jegye.
Travelorigo v. 1.4 embléma az Travelorigo védjegye és szolgáltatási jegye..